Új vándorkiállítást indít a Terror Háza Múzeumot fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, a Roma Kapcsolatokért Felelős Kormánybiztossággal közösen. Az „Együtt, szabadon - Magyar Cigány Hősök” című vándorkiállítás az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit mutatja be országszerte összesen 25 helyszínen.  

1985-ben Krassó György magyar antikommunista ellenzéki Londonban létrehozta a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálatot. Krassó célja az volt, hogy a szolgálat hírlevelein keresztül adjon tájékoztatást a nyugat-európai és amerikai médiumoknak a magyarországi antikommunista ellenzék tevékenységéről.

Az 1986-os reykjavíki csúcstalálkozón Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió vezetője büszkén jegyezte meg, hogy a birodalomban már nincsenek politikai foglyok. Kijelentését megcáfolta az a levél, amelyet Ronald Reagan elnök számára juttattak el a Fehér Házba azok az észt fogvatartottak, akik még az 1980-as években is a táborokban sínylődtek. A levélírók egyike Lagle Parek a diktatúra fennállása alatt következetes ellenfele volt a kommunizmusnak és a hazáját megszállva tartó Szovjetuniónak. 1983 márciusában letartóztatták és munkatáborba zárták. Alig tíz évvel később ő lett hazája első szabadon választott kormányának belügyminisztere.  

1989 februárjában a Fővárosi Bíróság 10. sorszámmal hivatalosan bejegyezte a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot. Az NSZK-ban az előző évben létrehozott szervezet már a hivatalos magyarországi elismerést megelőzően is sorra szervezte a karitatív akciókat, amelyek főleg a magyar kórházaknak szánt gyógyászati eszközök beszállítására és az erdélyi menekültek ellátására irányultak. Látszólag az 1989-es esztendő is hasonló célokkal indult a segélyszervezet életében, vezetői és önkéntesei nem gondolták volna, hogy 1989-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat történelemformáló tényezővé válik. 

A pest megyei Monorierdő és a rendszerváltoztatás viszonyrendszerében mindenkinek az 1985-ös monori találkozó jut eszébe. Három évvel később a település egy teljesen más jellegű ügy miatt került bele az országos közérdeklődés homlokterébe. 1988. február 15-én, a helyi általános iskola épületében teltházas falugyűlést tartottak a helybeliek, hogy tiltakozzanak és megoldást követeljenek a település talaját és ivóvízkészletét tönkre szennyező helyi vegyipari szövetkezet tevékenysége ellen. 

1989-ben rendhagyó helyszínen került sor a szilveszteri Rádiókabaré felvételére. Ezúttal az MSZMP KB központi épületében, a Jászai Mari téren történt meg a műsor rögzítése. Az ekkor már az MSZP székházaként funkcionáló épületbe a műsor szerkesztői valamennyi ellenzéki párt vezetőjét meghívták, hogy vegyenek részt a felvételen, így invitálták Krassó Györgyöt, a Magyar Október Párt vezetőjét is. Krassó és társai éltek is a lehetőséggel, s az már a felvétel elején kiderült, hogy ők a kabaré műfaját másképp képzelik el, mint a műsor szerkesztői.