Az Eötvös-előadások keretében ezúttal Joshua Muravchik tartott előadást a Várkert Bazárban, melynek során kijelentette: „A szocializmus az emberiség legnagyobb hibájának bizonyult, amióta a kígyó becsapta Évát.” Az amerikai külpolitikai szakértő a Mi történt a szocializmussal? című előadásában kifejtette, hogy az elmúlt két évszázad nagy része alapvetően egyetlen ötlet, a szocializmus megvalósítása körül forgott, amely a sorozatos kudarcai ellenére a mai napig meghatározó részét képezi korunk politikai ideológiáinak.

1989-ben március 27. napjára esett Húsvéthétfő. Országszerte zajlott a locsolkodás, megteltek a templomok, sok helyen húsvéti népszokások felelevenítésével ünnepeltek. A Veszprém megyei Szentkirályszabadján ebben az évben rendhagyó módon emlékeztek meg a feltámadás ünnepéről. A település, valamint Veszprém, Balatonalmádi és Balatonfüred lakói csendes sétával, békemenetben vonultak el a helyi szovjet és magyar laktanyához, így tiltakozva a katonai tevékenység okozta környezetszennyezés és a zaj ellen. 

Krassó György 1956-os szabadságharcos, az antikommunista ellenzék egyik legismertebb és kétségkívül legeredetibb képviselője 1989 nyarán alapította meg társaival a Magyar Október Pártot. Már a párt elnevezése utal arra, hogy tagjai az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméinek megvalósításában látták a szabadság visszaszerzésének és a demokratikus kibontakozásnak az egyetlen lehetőségét. A párt az egy évvel később lezajlott első szabad választásokon ugyan nem szerzett parlamenti mandátumot, de politikai akcióival, megmozdulásaival sikeresen felhívta magára és az általa jelzett problémákra a figyelmet. 1989-ben Krassó és társai kampánydalt írtak, a népszerű mesefilm-sorozat, a Popeye, a tengerész dallamára, amelyben a párt addigi tevékenységét mutatták be.

A trianoni békediktátum aláírása következtében jelentős számú magyar lakosság rekedt az ország határain kívül, a nemzetiségi kérdések pedig az ezt követő évtizedekben folyamatos kihívások elé állították a közép-európai térség államait, gyakran eredményeztek feszültséget közöttük. Nem volt ez másként Romániában sem, amely az első világháborút követően a román mellett német- és magyarajkú, valamint zsidó lakossággal is rendelkezett. A kisebbségben élő nemzetek számára a huszadik század második fele sem adta meg az őket megillető jogokat.

„George Bush Európa és a németek szerencséje.” – fogalmazott az amerikai elnök kapcsán Helmut Kohl. A szintén történelmi teljesítménnyel büszkélkedő német kancellár megállapítása tömör de lényegre törő. Valóban Bush elnök volt az a vezető, akinek a támogatásával Németország és ezzel Európa újraegyesült. Az ő ciklusa alatt sikerült lezárni a hidegháború több mint negyven éven át tartó történetét, amelyből az Amerikai Egyesült Államok végül győztesen került ki. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2012-ben nemzetközi konferenciát szervezett a Terror Háza Múzeumban a XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával az elnök történelmi teljesítménye előtt tisztelegve. A konferencián elhangzott előadások írott, bővített változatait még ugyanabban az évben publikálta a XX. Század Intézet, Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész szerkesztésében. 

1988. augusztus 25. és 31. között a Klubtanács valamint a Bibó István-, a Széchenyi István- és a Rajk László Szakkollégiumok közös tanácskozást szerveztek Balatonszárszón. Adott a történelmi párhuzam: a népi-nemzeti tábor 1943-ban, a második világháború sorsfordító esztendejében szervezett a Balaton-parti településen hasonló eszmecserét. 1988-ban – bár kétségkívül világháború nélkül – de hasonló sorsfordító eseményeken volt túl az ország, s jól látszott, hogy még komolyabb átalakulások állnak előtte. Ezért döntött úgy közel harminc szervezet tagsága, hogy közös összejövetelen vitatják meg az ország és a nemzet helyzetét, és a jövő kihívásait.