Varsóban és Prágában is megnyílt a kommunizmus bukására és a kelet-európai nemzetek 30 évvel ezelőtti antikommunista forradalmára emlékező "30 éve szabadon" című vándorkiállítás.

30 éve szabadon - ezzel a címmel rendezett vándorkiállítást Kaposváron a Terror Háza Múzeum a "30 éve szabadon" Emlékbizottság megbízásából. A Terror Háza Múzeum vándortárlatának ez már a 16. állomása.

30 évvel ezelőtt, 1990. március 10-én, Moszkvában, Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírta a szovjet csapatok Magyarország területéről való kivonásáról szóló jegyzőkönyvet. A Magyarországon 1945-öt követően kiépült kommunista diktatúra fő támasza, legitimációs tényezője a hazánkat megszálló Szovjet Hadsereg volt. A Magyarországon „ideiglenes” jelleggel tartózkodó megszálló haderő, közel két generációnyi időtartamra biztosította a diktatúra fennmaradását. A rendszerváltoztatás legnagyobb vívmánya, hogy a magyarok képesek voltak visszaszerezni szabadságukat és függetlenségüket. De, ahogy oly sok minden 1989 és 1991 között, ez sem volt tét nélküli mérkőzés.

Az Eötvös-előadások keretében ezúttal Ryszard Antoni Legutko tartott előadást a Várkert Bazárban. A lengyel professzor és politikus szerint a közép-európai rendszerek összeomlása után a kommunisták bekapcsolódtak a politikai főáramba, lelkes Európa-pártiak lettek és szövetségesekre leltek a liberálisokban. "Összességében a politikai fősodor balra mozdult el" - jelentette ki. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében kifejtette, Európát meg kell védeni azoktól, akik anyagi vagy hatalmi érdekből meg akarják változtatni, és ebben Közép-Európa évszázados tapasztalata felértékelődik.

A vasfüggönytől pár kilométerre fekvő Sopron a határnyitásról híresült el. A Páneurópai Pikniknek köszönhetően NDK-s menekültek százai jutottak át a határon, amiért a németek mind a mai napig rendkívül hálásak, a harmincadik évfordulón még Angela Merkel is ellátogatott Sopronba. Horn Gyula sokáig a határnyitó színében tetszelgett, ugyanakkor a valóságban semmi köze nem volt a soproni eseményekhez, nem úgy, mint Magas László, MDF-alapítónak, a Páneurópai Piknik egyik szervezőjének, akivel a soproni rendszerváltoztatásról és a határnyitásról beszélgettünk.

A türingiai parlamenti választások után a Die Linke számít a következő kormányzópártnak, az AfD ezzel szemben nem – pedig sok Die Linke-képviselő személyesen is érintett volt az SED-diktatúrában.