A hagyományokhoz híven augusztus 20-án a csepeli önkormányzat egész napos ünnepi rendezvénysorozatot tartott a Daru-dombon államalapító Szent István király emlékére.

A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a Páneurópai Piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.

Harminc éve példátlan dolog történt. Mintegy ezer, Magyarországon feltorlódott NDK állampolgár kihasználta az osztrák-magyar határ ünnepélyes megnyitását, és áttört Ausztriába. Ez az esemény, mint cseppben a tenger mutatja a „csodák évének” eseményeit. A soproni határnyitásnak a magyar, német, de az európai és a világtörténelemre is komoly hatása volt.

A szabadságot nem kaptuk ingyen, azért kőkeményen megküzdöttünk – hangsúlyozza Tallai Gábor, aki szerint annak ellenére, hogy a függetlenség elnyerése után nálunk az igazságtétel és a jóvátétel is elmaradt, sikertörténetként értékelhetjük mindazt, ami 1989-ben és 1990-ben Magyarországon, illetve Közép-Európában történt. A kormány által indított, 30 éve szabadon elnevezésű rendezvénysorozat koordinálásában és az azonos című tablókiállítás rendezésében is közreműködő programigazgatóval  persze nem csak a Terror Háza előtt megtekinthető tárlatról beszélgettünk: a kormány által indított emlékév(ek) céljaira, tartalmi irányelveire és hangnemére kitérve a rendszerváltoztatás kihagyott ziccerei és elfeledett arcai, a Nyugat átértékelt szerepe és a diktatúra szellemi utóhatása is szóba került. Utóbbihoz a fiatal Orbán Viktor történelmi beszédének részleteit tartalmazó imázsfilm fesztiválos vetítését illető kormánypropagandázás adott muníciót.

„Kultúra a rendszerváltoztatásban, rendszerváltoztatás a kultúrában” címmel szerveztek angol nyelvű kerekasztal-beszélgetést a Sziget Fesztiválon, a „30 éve szabadon” emlékév programjának keretében. Az augusztus 8-án tartott rendezvény megszólalói hazánkon kívül Lengyelországot, Csehországot és Szlovéniát képviselték, vagyis a közép-európai térség kulturális világát. Mitja Bravhar, a ljubjanai Kino Šiška Centre For Urban Culture programigazgatója; Olga Wysocka, a varsói Zachęta - National Gallery of Art igazgatóhelyettese; Ondřej Hrab, a prágai Archa Theatre igazgatója és Szabó Dávid József, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója beszélgetését Szabó György, a TRAFÓ művészeti vezetője moderálta.

A legfiatalabb nemzedékek már nem rendelkeznek emlékekkel a diktatúra természetéről, ezért alapvető cél a rendszerváltoztatás után születettek tájékoztatása. A 30 éve szabadon emlékév keretében megvalósuló programok így a Sziget Fesztiválon is láthatóak lesznek. Összegyűjtöttük, hogy a Sziget Fesztiválon milyen formában mutatjuk be a közép-európai nemzetek antikommunista szabadságküzdelmét és az 1989-90-es eseménysorozatot.