Vidéken is az egyetemisták képezték a Fidesz alapját. Már az 1980-as évek közepén elkezdték megszervezni magukat a kommunista hatalommal szemben – mesélte Mikes Éva. A rendszerváltoztató politikus, a pécsi Fidesz egyik alapítója elmondta, az SZDSZ és a Fidesz közötti ellentétek már az 1980-as években megmutatkoztak, így nem volt meglepő, hogy hamar különváltak a két rendszerváltoztató párt útjai. Beszélt arról is, Pécs a rendszerváltoztatás előtt lényegesen nagyobb gazdasági súllyal bírt, mint jelenleg, aminek egyik oka a délszláv háború közelsége volt, ami miatt a befektetők nem mertek beruházni.

Valódi vita és humor. Két új jelenség az Országgyűlésben a rendszerváltoztatás idején, negyvenévnyi diktatúra után. A parlamentarizmus szabályait minden képviselő menet közben tanulta ki, az alkotmányos keretek is ebben az időben formálódtak. A Kossuth Rádió 30 éve szabadon című műsorában  Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet kutatója beszélt az első szabadon választott Országgyűlésben kialakuló politikai vitakultúráról és az Antall József és Tölgyessy Péter közötti egyik legemlékezetesebb vitáról. 

A Szovjetunió számára a bukáshoz vezető út első közvetlen állomása Afganisztán megszállása volt, 1979-ben. A következő lépés kétségkívül 1981-ben a lengyelországi szükségállapot kihirdetése volt. A Szovjetunió Ázsia után ezúttal az európai fronton szenvedett vereséget. Habár a külső szemlélő számára úgy tűnhetett, hogy sikerült konszolidálni a lengyelországi helyzetet, valójában a lengyel válság több alapvető problémára is rávilágított, amelyek a birodalom bukását előlegezték meg. 

1989. november 21-én Németh Miklós, a minisztertanács elnöke, a parlamentben elismerte, hogy a magyar államadósság közel 3 milliárd dollárral nagyobb a korábban közölt 17 milliárdról szóló adatoknál. A bejelentés komoly jelentőséggel bírt, hiszen az addig titkosan kezelt valós adatokból kiderült, hogy az MSZMP hibás gazdaságpolitikájának köszönhetően 1989-re az ország a csőd szélére került.

A Szovjetunió széthullásának folyamata során számos olyan konfliktus bontakozott ki, amelyeket a mai napig nem sikerült feloldani, az ellentétek lecsillapodása nem a helyzet rendeződésével, hanem a – gyakran a szó szoros értelmében vett – frontvonalak megmerevedésével járt együtt. Az egyik ilyen, az Európai Unió közvetlen szomszédságában évtizedek óta jelenlévő befagyott konfliktus az általában Transznisztriaként emlegetett, Dnyeszter-melléki Moldáv Köztársaság nevű szakadár államképződményhez fűződik.

A 30 évvel ezelőtti őszi évszak két szimbolikus fontosságú eseményt is hozott a Szovjetunió történetében: 1990. október 15-én Oslóban bejelentették, hogy Mihail Gorbacsovot Nobel-békedíjjal tüntetik ki. Alig három héttel magasrangú elismerését követően, a november 7-i állami ünnepen merényletet kíséreltek meg a főtitkár ellen. Az 1990. őszi eseményekről Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze beszélt a Kossuth Rádió 30 éve szabadon című műsorában. 

A Szovjetunió számára egyértelműen „sikersztorinak” számító 1970-es évtizedet követően elindult egy lejtőn, amely a következő évtized végére a birodalom bukásához és az általa megszállt területek fokozatos feladásához vezetett. A történet érdekessége abban rejlik, hogy Moszkva ezen a lejtőn a saját akaratából indult meg. 1979 – az afgán háború kezdete kulcsévszám, amely előre jelezte, hogy a milliók életét követelő szovjet kísérlet hamarosan véget ér.