1989. június 15-én, egy nappal Nagy Imre és mártírtársai, valamint az 1956-os hősök ünnepélyes újratemetését megelőzően a FIDESZ radikális csoportja tiltakozást szervezett a Szovjetunió budapesti nagykövetségének épülete elé. A demonstráció keretében a szovjet csapatok Magyarországról való távozását követelték a résztvevők. A szervezőkhöz csatlakozott a Republikánus Kör és a Nagymaros Bizottság is.
1991. június 19-én délután 15 óra 1 perckor, több mint 46 év után véget ért Magyarország szovjet megszállása. Az utolsó szovjet csapatok már három nappal korábban, június 16-án elhagyták hazánkat, 19-én őket követte a Déli Hadseregcsoport utolsó parancsnoka Viktor Silov altábornagy, a megszálló Szovjet Hadsereg utolsó magyarországi képviselője. 2001-ben az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította június 19-ét.
1991. június 16-án Magyarország-szerte a rendszerváltoztatás egyik legfontosabb eseményének, a Hősök terén lezajlott újratemetésnek a második évfordulójáról emlékeztek meg. Ugyanezen a napon az ország keleti csücskében, Záhonynál, a Tisza-hídon elhagyta hazánk területét az utolsó szovjet megszállókat szállító katonavonat. Az országban már csak Viktor Silov tábornok és stábja tartózkodott a szovjet csapatok részéről, ők három nappal később, június 19-én lépték át a magyar–szovjet államhatárt.
A Krassó György alapította Magyar Október Párt 1989 augusztusában „politikai moz-gókonyhát” indított útjára Budapesten. A szokatlan, ugyanakkor látványos akció keret-ében a rendszerváltoztató párt három napon keresztül, augusztus 4. és 6. között több fővárosi helyszínt is felkeresett, ahol zsíroskenyeret és rántott levest osztottak az érdek-lődőknek. Krassó György nem egy hétköznapi kampányrendezvényt kívánt megszer-vezni, ehelyett arra kívánta felhívni az állampárt figyelmét, hogy ha nem változtatnak a gazdaságpolitikájukon, sokaknak hamarosan zsíroskenyérre és rántott levesre sem fog-ja futni.
Az 1988-as labdarúgó-Európa-bajnokság bajnokaspiránsának tartott „Vörös Hadsereg” bivalyerős játékerőt képviselt és egészen a torna döntőjéig úgy tűnt, hogy az előzetes várakozásoknak megfelelően alakul a végkimenetel. A nyugatnémet bajnok Werder Bremen edzője, Otto Rehhagel így jellemezte a csapatot: „A szovjetek behunyt szemmel is érzik egymást, összhangjuk csodálatos. Ha megszerzik a labdát, azonnal gyorsvonatként robognak előre. A védekezésből a támadásra történő villámgyors váltást tökéletes taktikai fegyverré alakították.”
1991. június 12-én 57 százalékos többséggel az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (OSZSZSZK) elnökévé választották Borisz Jelcint, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának egykori póttagját. Ezzel a Szovjetunióban létrejött a kettős hatalom rendszere. A hadsereg és a KGB irányítása még a szovjet elnök és főtitkár Mihail Gorbacsov kezében maradt, de a Szovjetunió legnagyobb, sőt alapító tagállama, Oroszország felett már nem tudta megőrizni a befolyását. Ugyanakkor 1991 júniusa még nem hozta el a döntő „jelcini” pillanatot. Gorbacsov már nem, Jelcin pedig még nem volt politikai befolyása csúcsán.
1989. április 27-én, a FIDESZ választmánya három órás figyelemfelkeltő ülősztrájkot hirdetett a Belügyminisztérium épülete elé, így tiltakozva a rendőrök által elkövetett brutalitások miatt. A rendszerváltoztató párt emellett a Rendőrség átalakítását és a minisztériumon és a rendőri szerveken belüli pártirányítás azonnali megszüntetését követelte. A párt akciója rávilágított arra, hogy a rendőrök sok esetben még mindig erőszakosan léptek fel a rendszerváltoztató kezdeményezésekkel és magukkal a kezdeményezőkkel szemben is, s ez nagy valószínűséggel nem egyéni rendőri akciók következménye, hanem magasabbról érkező utasítás, vagy hallgatólagos beleegyezés eredménye volt.
A Petőfi-díjat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány alapította 2009-ben a közép-európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére, a díj alapításához csatlakozott a MOL is. Olyan személyiségeket kíván jutalmazni, akik megalkuvás nélkül, az emberi együttlét legnemesebb és legsúlyosabb döntéseit hozták meg.
Harminc éve, négy évtizedes pártállami időszak után – a magyar emberek folyamatos, állhatatos harcainak vívmányaként – 1990. március 25-én és április 8-án megtartották hazánkban az első szabad, többpárti parlamenti választásokat. Ennek feltételeit, kereteit a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon dolgozták ki, jogi alapjait a 1989. évi XXXIV. törvény fektette le. A választásokon a rendszerváltoztató pártok elsöprő győzelmet arattak. A Magyar Posta a „30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódóan az idei évben az első szabadon választott kormány tagjairól bocsát ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet.
2020. november 4-én a Visegrádi Négyek mexikóvárosi nagykövetségei - a mexikóvárosi Cuauhtémoc kerülettel, valamint az Emlékezet és Tolerancia Múzeummal (Museo Memoria y Tolerancia) együttműködésben - kiállítást és beszélgetést rendez a közép-európai demokratikus rendszerváltozás 30 éves évfordulója alkalmából.
A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, s így a rendszerváltoztatás éveiben is. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idén is olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek mutatnak példát.
A Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a 30 éve szabadon emlékév keretében megrendezésre kerülő vetítéssorozat következő programjára.
Tisztelettel meghívjuk Önt a XXI. Század Intézet A TÖRTÉNELEM, AMI NEM ÉRT VÉGET Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után című nemzetközi konferenciájára.
The Embassy of Hungary in Jakarta / Magyarország Jakartai Nagykövetsége has the pleasure to invite you to the classical music performance by Lippo Village Soloists and the screening of the animated documentary Diary Film: I was 12 in '56 on the occasion of 30 Years of Freedom – The first rip on the iron curtaion: Remembering the 1956 Hungarian Revolution. Admission is free.
A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, de így volt ez a rendszerváltoztatás éveiben is. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány – harminc évvel a Csodák Éve, 1989 után – olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be kampánya keretében, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek példát mutattak.
Tisztelettel meghívjuk Önt és Partnerét a kommunizmus bukására és a kelet-európai nemzetek 30 évvel ezelőtti antikommunista forradalmára emlékező "30 éve szabadon" című kiállítás megnyitójára Dunekeszin.
