10 nappal a visegrádi csúcstalálkozót követően, 1991. február 25-én Magyarország újabb nemzetközi csúcstalálkozónak és történelmi jelentőségű eseménynek adott otthont. Budapesten a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén a tagállamok kimondták a VSZ katonai szervezetének feloszlatását. Fél évvel később már maga a testület sem létezett. A szervezet feloszlatásában a legfőbb érdemet a „hármak”, azaz a Visegrádi Együttműködés országai tudhatták a magukénak.
„A rendszer arra épül, hogy az emberek nem merik azt mondani, amit gondolnak. Ez pedig oda vezet, hogy kezdik már csakis azt gondolni, amit mondanak. Bizonyos idő elmúltával a cenzúra környezetté válik, rajta van a házfalakon, rajta van az arcodon, az öltözködéseden, a testtartásodon, nemcsak a betiltásban, a titokban, az alagsorban mutatkozik meg, hanem a homlokzaton is, a dicsekvésben, a jelszavakban, az állami szertartások szépészeti előírásaiban.” – írta Konrád György, Önkiadás című 1986-os írásában. Az előbbi látleletet bármely totalitárius országra nézve érvényesnek tekinthetjük. Mégis, pont az iménti idézetet tartalmazó kiadvány és a több tízezer szamizdat kötet és újság bizonyítja, hogy a szavak és a belőlük formálódó gondolatok hozzájárultak a diktatúrák bukásához. Sorozatunkban a szamizdat keletkezését, közép-európai térhódítását tekintjük át, míg a folytatásban a magyarországi szamizdat történetével foglalkozunk.
A berlini fal „leomlása” és az NDK 30 évvel ezelőtti megszűnése a hidegháborús világ végét jelentette. A Német Demokratikus Köztársaság a Szovjetunió számára „presztízs-projekt” volt. Nem csupán a második világháborúban szovjeteket ért német támadás miatt tartották fenn a kommunista államot, de az életképtelen ország működőképességének bizonyítása a Szovjetunió tekintélyét volt hivatott biztosítani.
A rendszerváltoztatás óta eltelt harminc év folyamatait vizsgálja meg Václav Klaus a nemrég megjelent A szabadság hullámvasútján című legújabb könyvében. A kötet online bemutatójára a Kertész Imre Intézetben került sor Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója, Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet munkatársa és Szabó Tamás, a Kertész Imre Intézet programigazgatója részvételével.
Magyarországon a politikai perek száma az 1960-as évektől jelentős számban csökkent. A pártirányítás alatt álló rendőrség és a bíróságok igyekeztek közbűntényes eseteket kreálni az általuk üldözött ellenzékiek cselekedeteiből, az egyértelműen antikommunista megnyilvánulásokból. Ezzel azt a benyomást akarták kelteni a közvéleményben, bel- és külföldön egyaránt – hogy Magyarországon nincs jelentős antikommunista megnyilvánulás. Néhány esetben azonban kivételt tettek, megrendeztek egy-egy politikai pert, hogy senki se felejtse el milyen országban él valójában, és hogy igenis van vesztenivalója. Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai pere volt az utolsó ebben a sorban, 1988-ban!
Még létezett a Varsói Szerződés és a KGST, a közép-európai országok területén még szovjet megszálló csapatok tartózkodtak, amikor Antall József, Magyarország miniszterelnöke, Václav Havel csehszlovák elnök és Lech Wałesa lengyel elnök 1991. február 15-én közös deklarációjukban létrehozta a Visegrádi Együttműködést. A szövetség célja a három ország külpolitikai irányvonalának összehangolása, érdekérvényesítő képességének erősítése volt. Ezen belül a szovjet blokkból való kiszakadás, az euroatlanti csatlakozás előremozdítása, a demokrácia védelme és a totalitárius múlt hagyatékának felszámolása szerepelt az első helyen.
A Petőfi-díjat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány alapította 2009-ben a közép-európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére, a díj alapításához csatlakozott a MOL is. Olyan személyiségeket kíván jutalmazni, akik megalkuvás nélkül, az emberi együttlét legnemesebb és legsúlyosabb döntéseit hozták meg.
Harminc éve, négy évtizedes pártállami időszak után – a magyar emberek folyamatos, állhatatos harcainak vívmányaként – 1990. március 25-én és április 8-án megtartották hazánkban az első szabad, többpárti parlamenti választásokat. Ennek feltételeit, kereteit a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon dolgozták ki, jogi alapjait a 1989. évi XXXIV. törvény fektette le. A választásokon a rendszerváltoztató pártok elsöprő győzelmet arattak. A Magyar Posta a „30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódóan az idei évben az első szabadon választott kormány tagjairól bocsát ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet.
2020. november 4-én a Visegrádi Négyek mexikóvárosi nagykövetségei - a mexikóvárosi Cuauhtémoc kerülettel, valamint az Emlékezet és Tolerancia Múzeummal (Museo Memoria y Tolerancia) együttműködésben - kiállítást és beszélgetést rendez a közép-európai demokratikus rendszerváltozás 30 éves évfordulója alkalmából.
A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, s így a rendszerváltoztatás éveiben is. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idén is olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek mutatnak példát.
A Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a 30 éve szabadon emlékév keretében megrendezésre kerülő vetítéssorozat következő programjára.
Tisztelettel meghívjuk Önt a XXI. Század Intézet A TÖRTÉNELEM, AMI NEM ÉRT VÉGET Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után című nemzetközi konferenciájára.
The Embassy of Hungary in Jakarta / Magyarország Jakartai Nagykövetsége has the pleasure to invite you to the classical music performance by Lippo Village Soloists and the screening of the animated documentary Diary Film: I was 12 in '56 on the occasion of 30 Years of Freedom – The first rip on the iron curtaion: Remembering the 1956 Hungarian Revolution. Admission is free.
A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, de így volt ez a rendszerváltoztatás éveiben is. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány – harminc évvel a Csodák Éve, 1989 után – olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be kampánya keretében, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek példát mutattak.
Tisztelettel meghívjuk Önt és Partnerét a kommunizmus bukására és a kelet-európai nemzetek 30 évvel ezelőtti antikommunista forradalmára emlékező "30 éve szabadon" című kiállítás megnyitójára Dunekeszin.
