1987-ben beigazolódott az a szakmai körökben már évek óta emlegetett félelem, hogy a nyírádi bauxitbányászat súlyosan károsítja Magyarország egyik legfőbb természeti kincsét, a Hévízi-tavat. Az már az 1970-es években feltűnt a szakembereknek, hogy a tavat tápláló vízforrások hozama fokozatosan csökken, de első ízben csak 1987-ben tettek róla nyilvánosan említést. A helybeliek által elindított tiltakozássorozatnak köszönhetően 1989-ben végül leállították a nyírádi kitermelést, így sikerült megállítani a vízhozam csökkenését, sőt a 2010-es években már növekedésnek is indult a vízhozam. A tó megmentése a rendszerváltoztatás krónikájának az egyik sikertörténete.
Magyarország 1945-re szovjet megszállás alá került. Mivel a második világháborúban győztes nagyhatalmak Közép- és Kelet-Európát a Szovjetunió érdekszférájába sorolták, a megszállt országokra Moszkva saját társadalmi rendszerét kényszerítette rá, amelynek alapjait a bolsevikok az 1917-es novemberi puccsal fektették le. 1917 novemberében egy új, kommunista világ született, amely az 1990-es évtized elejéig nem csupán fennmaradt, de a második világháború alatt és után ki is terjesztette a határait. A szovjet kísérlet történetéről 2007-ben szervezett nemzetközi tudományos konferenciát a XX. Század Intézet. A rendezvényen elhangzott előadásokat egy évvel később kötet formájában is kiadta az intézet.
Kónya Imre, az MDF parlamenti frakcióvezetőjének írása a magyarországi médiaviszonyok tarthatatlansága mellett részletesen elemezte a történelmi igazságtétel helyzetét is. 1991 őszén a volt állampárti vezetők felelősségre vonásának a kérdése már elodázhatatlan volt. Kónya Imre dolgozatában a kormánypártok legnagyobb adósságának nevezte a kérdés rendezetlenségét.
Az 1980-as évek végén lezajlott események alapvetően megváltoztatták Magyarország közvetlen és távolabbi, ezzel együtt a biztonsági környezetét is. A Szovjetunió szétesésével együtt a Varsói Szerződés és a KGST sem élte túl a viharos változásokat. A bipoláris struktúrák bomlásával a világ átlépett egy „poszt-bipoláris” korszakba, megszűnt a kölcsönös nukleáris elrettentésre alapozó stabilitás. Ebben az új helyzetben új utakat kellett keresni.
1990 márciusában, három hónappal a Ceaușescu-diktatúrát megdöntő forradalmat követően a marosvásárhelyi magyarság kisebbségi jogai tiszteletben tartásáért vonult utcára. Magyar tannyelvű egyetemet és az anyanyelvi jogok garantálását követelték a demonstrálók. Az esemény kapóra jött a Securitate újjászervezésén dolgozó posztkommunista román politikai elitnek, akik a Vatra Românească nevű soviniszta román szervezeten keresztül magyarellenes pogromot szerveztek a városban. A leitatott, husángokkal felszerelt román csőcseléket végül a környékbeli cigányság segítségével sikerült visszavernie a helyi magyarságnak. A XX. Század Intézet Egymásnak ítélve – Fekete március Marosvásárhelyen című kiadványa azoknak a roma hősöknek állít emléket, akik saját testi épségüket és a szigorú hatósági elbánást kockáztatva keltek a helyi magyarok védelmére.
1991 koraőszén két fajsúlyos témakör tematizálta a magyarországi közéletet: a történelmi igazságtétel kérdése és a médiaviszonyok teljes egyenlőtlensége. Mindkét probléma meghatározó eleme volt a rendszerváltoztatásnak. A kommunista bűnelkövetők megnevezése és adott esetben bíróság elé állítása társadalmi igény, míg a sajtóviszonyok rendezése – azaz a sajtó kiszabadítása a posztkommunista elit kezéből – a demokratikus berendezkedés egyik alapfeltétele volt. A magyarországi sajtóviszonyok érdemben 1990 után nem változtak. A szerkesztőségekben nemhogy nem zajlott le a rendszerváltoztatás, de a korábbi kommunista propagandisták 1990 után a demokratikus sajtó élharcosaiként ünnepeltették magukat híveikkel. Mindez lehetővé tette a posztkommunista és liberális igényeknek megfelelő félretájékoztatást.
A történelmi egyházak Közép-Európa-szerte kiemelkedő szerepet játszottak a vasfüg-göny lebontásában és a kommunista diktatúrák felszámolásában. Gondoljunk csak Szent II. János Pál pápa pontifikátusára, Kozma Imre atya tevékenységére vagy éppen Tőkés László temesvári református lelkész bátor kiállására. Ebbe a sorba tartozik a keletnémet kommunista diktatúrában működő Evangélikus Egyház lelkészeinek tevékenysége is, akik valódi békemozgalmat szerveztek, szemben a diktatúra hamis békefelhívásaival. A mozgalom jelképévé Izaiás próféta jövendölése vált: „Ekevassá kovácsolják kardjukat.
Harminc éve történt (1991.06.19-én), hogy az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarországot. A magyar függetlenség napja alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány konferenciáján Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet mond a Pesti Vigadóban. A miniszterelnök mellett Schmidt Mária, a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Varga Judit igazságügyi miniszter is beszédet mond.
A Petőfi-díjat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány alapította 2009-ben a közép-európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére, a díj alapításához csatlakozott a MOL is. Olyan személyiségeket kíván jutalmazni, akik megalkuvás nélkül, az emberi együttlét legnemesebb és legsúlyosabb döntéseit hozták meg.
Harminc éve, négy évtizedes pártállami időszak után – a magyar emberek folyamatos, állhatatos harcainak vívmányaként – 1990. március 25-én és április 8-án megtartották hazánkban az első szabad, többpárti parlamenti választásokat. Ennek feltételeit, kereteit a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon dolgozták ki, jogi alapjait a 1989. évi XXXIV. törvény fektette le. A választásokon a rendszerváltoztató pártok elsöprő győzelmet arattak. A Magyar Posta a „30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódóan az idei évben az első szabadon választott kormány tagjairól bocsát ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet.
2020. november 4-én a Visegrádi Négyek mexikóvárosi nagykövetségei - a mexikóvárosi Cuauhtémoc kerülettel, valamint az Emlékezet és Tolerancia Múzeummal (Museo Memoria y Tolerancia) együttműködésben - kiállítást és beszélgetést rendez a közép-európai demokratikus rendszerváltozás 30 éves évfordulója alkalmából.
A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, s így a rendszerváltoztatás éveiben is. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idén is olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek mutatnak példát.
A Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a 30 éve szabadon emlékév keretében megrendezésre kerülő vetítéssorozat következő programjára.
Tisztelettel meghívjuk Önt a XXI. Század Intézet A TÖRTÉNELEM, AMI NEM ÉRT VÉGET Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után című nemzetközi konferenciájára.
The Embassy of Hungary in Jakarta / Magyarország Jakartai Nagykövetsége has the pleasure to invite you to the classical music performance by Lippo Village Soloists and the screening of the animated documentary Diary Film: I was 12 in '56 on the occasion of 30 Years of Freedom – The first rip on the iron curtaion: Remembering the 1956 Hungarian Revolution. Admission is free.
A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, de így volt ez a rendszerváltoztatás éveiben is. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány – harminc évvel a Csodák Éve, 1989 után – olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be kampánya keretében, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek példát mutattak.
