Sorozatunkban a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak a rendszerváltoztatás történetéhez illeszkedő kiadványait mutatjuk be. Mai írásunkban az egyik legismertebb szovjet disszidens, emberjogi harcos Vlagyimir Bukovszkij Moszkvai per című monográfiáját ismertetjük. A kötetben a szerző saját moszkvai levéltári kutatási eredményeit teszi közzé az 1990-es évek elejéről. Bukovszkijt személyesen Jelcin elnök kérte fel, hogy szakértőként vegyen részt a kommunista funkcionáriusok ellen indított perben. De miért éppen őt választotta ki Oroszország első szabadon választott elnöke erre a feladatra? Miért vált abszurd komédiává a moszkvai bírósági színjáték? S miért lett sikerkönyv a Moszkvai per a megjelenését követően nem sokkal? Bukovszkij könyve nem csak a fenti kérdésekre ad választ, de konkrét példákon keresztül mutatja be a kommunista diktatúra működését.
Huszonegy évvel Louis Armstrong emlékezetes fellépését követően újra neves fellépőnek adott otthont a Népstadion, amely 1986. június 27-én délután négykor megnyitotta kapuit, hogy néhány órával később, mintegy hetvenezer ember előtt koncertet adjon a világhírű Queen együttes. Harmincöt évvel ezelőtt státuszszimbólummá vált Budapesten a Queen-jegy, a kilátogatók másfél órán át érezhették a vasfüggönyön túli szabadság szelét.
Kormos Valéria újságírónő 1990 előtt a Nők Lapjánál töltött közel két évtizedet, a rendszerváltoztatást követően a Magyar Nemzet főmunkatársa, később főszerkesztője lett. Ezideáig megjelent könyvei – így a Közalapítvány gondozásában kiadott A végtelen foglyai – Magyar nők a szovjet rabságban, 1945–1947 – fontos, a 20. századi magyar társadalom sorskérdéseit az egyén szemszögén keresztül tárgyaló munkák. Az Álomszövők című, legutóbb megjelent kötete a Kádár-korszak személyes nőtörténeteinek aprólékos, ám mégis diszkrét bemutatása.
1990. szeptember 18-án, a Komszomolszkaja Pravda című újságban megjelent Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író „Hogyan mentsük meg Oroszországot?” című nagyesszéje. A hazájából elüldözött írónak több mint harminc év után először jelent meg új írása a szovjet sajtóban. Ezt megelőzően a nevét sem volt ajánlott megemlíteni, hacsak nem negatív kontextusban. Dolgozatában Oroszország helyzetét elemezte és az ország jövőképét vázolta föl a hidegháború végén.
A rövid 20. század történetének egyik legsikeresebb periódusa – kevés volt belőle – volt az az időszak, amely az 1980-as évek végén vette kezdetét a közép-európai országokban zajló antikommunista forradalmakkal, s amelyek végül elvezettek Európa újraegyesítéséhez. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe volt Helmut Kohlnak, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának, aki jól tudta, hogy a német egység nyitja majd meg az utat Európa újraegyesítése felé. A kancellár politikai szerepvállalását bemutató, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában 2016-ban megjelent tanulmánykötet Helmut Kohl történelmi teljesítménye előtt tiszteleg.
1948-ig a Szabolcs megyei Pócspetri átlagos kis magyar falunak számított. Ez az ismeretlenség 1948. június 3-án egy csapásra megváltozott. Attól a naptól fogva a kommunista propaganda „rendőrgyilkos falunak” címezte a települést. Pócspetri lakosainak a rendszerváltoztatásig kellett várniuk, hogy lemoshassák közösségükről a hamis szégyenbélyeget.
A Szolidaritás szakszervezet létrehozása valóságos csapás volt nem csak a lengyelországi, de valamennyi kommunista diktatúra számára szerte a világon. A szakszervezetet munkások hozták létre, ők tartották fenn és álltak ki mellette betiltását követően az illegalitás éveiben is. Az 1980-as évek lengyelországi történéseinek egyedülálló és felbecsülhetetlen forrása Karol Sauerland Együtt, egyedül című naplója, amely 2015-ben jelent meg magyar nyelven a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában.
Harminc éve történt (1991.06.19-én), hogy az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarországot. A magyar függetlenség napja alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány konferenciáján Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet mond a Pesti Vigadóban. A miniszterelnök mellett Schmidt Mária, a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Varga Judit igazságügyi miniszter is beszédet mond.
A Petőfi-díjat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány alapította 2009-ben a közép-európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére, a díj alapításához csatlakozott a MOL is. Olyan személyiségeket kíván jutalmazni, akik megalkuvás nélkül, az emberi együttlét legnemesebb és legsúlyosabb döntéseit hozták meg.
Harminc éve, négy évtizedes pártállami időszak után – a magyar emberek folyamatos, állhatatos harcainak vívmányaként – 1990. március 25-én és április 8-án megtartották hazánkban az első szabad, többpárti parlamenti választásokat. Ennek feltételeit, kereteit a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon dolgozták ki, jogi alapjait a 1989. évi XXXIV. törvény fektette le. A választásokon a rendszerváltoztató pártok elsöprő győzelmet arattak. A Magyar Posta a „30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódóan az idei évben az első szabadon választott kormány tagjairól bocsát ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet.
2020. november 4-én a Visegrádi Négyek mexikóvárosi nagykövetségei - a mexikóvárosi Cuauhtémoc kerülettel, valamint az Emlékezet és Tolerancia Múzeummal (Museo Memoria y Tolerancia) együttműködésben - kiállítást és beszélgetést rendez a közép-európai demokratikus rendszerváltozás 30 éves évfordulója alkalmából.
A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, s így a rendszerváltoztatás éveiben is. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idén is olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek mutatnak példát.
A Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a 30 éve szabadon emlékév keretében megrendezésre kerülő vetítéssorozat következő programjára.
Tisztelettel meghívjuk Önt a XXI. Század Intézet A TÖRTÉNELEM, AMI NEM ÉRT VÉGET Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után című nemzetközi konferenciájára.
The Embassy of Hungary in Jakarta / Magyarország Jakartai Nagykövetsége has the pleasure to invite you to the classical music performance by Lippo Village Soloists and the screening of the animated documentary Diary Film: I was 12 in '56 on the occasion of 30 Years of Freedom – The first rip on the iron curtaion: Remembering the 1956 Hungarian Revolution. Admission is free.
A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, de így volt ez a rendszerváltoztatás éveiben is. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány – harminc évvel a Csodák Éve, 1989 után – olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be kampánya keretében, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek példát mutattak.
