1989. október 23. – 1990. június 16.
1989
október 23. Országszerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom 33. évfordulóján. –Délben a Kossuth téren Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök a Parlament erkélyéről kikiáltja a Magyar Köztársaságot. – A nap folyamán ünnepségeket és koszorúzásokat tartanak a 301-es parcellában, a Kerepesi temető 21-es parcellájában, a Hősök terén, a Corvin közben, a Kilián laktanyánál, a Magyar Rádiónál, a BME központi épülete előtt. Este a Kossuth téri nagygyűlésre 100-150 ezren gyűlnek össze.
október 25. Politikai értelemben az MSZP elhatárolódik az MSZMP-től, de jogi értelemben vállalja a jogfolytonosságot az állampárttal.
október 30. Az új választójogi törvény kihirdetése (1989. XXXIV. tv.).
október 30. Az MSZP Budapesti Bizottsága koszorúzást rendez a Köztársaság téri pártház 1956-ban elesett védőinek tiszteletére. A koszorúzás után kisebb incidensre kerül sor a szervezők és a volt MSZMP néhány, többségében idős tagja között.
november 3. Összeül az 1989 januárjában újjáalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt XXXVI. kongresszusa. A küldöttek semmisnek nyilvánítják az 1948-ban tartott XXXV. kongresszus határozatát, amelyben kimondták a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülését. – Az MSZP a „nagy októberi szocialista forradalom” megünneplésére hívja a magyar társadalmat.
november 8. Az SZDSZ, a Fidesz, az FKgP és az MSZDP közösen kéri az állampolgárokat: vegyenek részt a november 26-ára kiírt népszavazáson, és mind a 4 kérdésre feleljenek igennel. Egyúttal elítélik az Országgyűlést, mert félrevezető magyarázatokat fűzött az SZDSZ által feltett kérdésekhez.
november 13. Az MDF a november 26-i népszavazás bojkottjára szólít fel.
november 20. A kormány lemond a rádió és a televízió felügyeleti jogáról.
november 26. Népszavazást tartanak az országban. A négy kérdésben kiírt referendumon (az MSZP kivonulása a munkahelyekről; a Munkásőrség feloszlatása; a köztársasági elnök választásának módja; a pártvagyonról való elszámolás) a részvétel 58,03%, az „igenek” aránya 50,07%. – A szavazásra feltett négy kérdés közül ekkorra már csak a köztársaságielnök-választás aktuális. Miután a parlament általi választás kap többséget, az 1990. január 7-ére tervezett közvetlen elnökválasztás elmarad.
december 7. Grósz Károly egy miskolci pártgyűlésen azt javasolja: Borsod megyében szervezzék meg az MSZMP Rendezőgárdáját, mert politikai hibának tartja a Munkásőrség felszámolását.
december 14. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa úgy dönt, hogy a szervezet minden körzetben jelöltet állít a választásokon. A mozgalom egyúttal választási szövetséget hoz létre Hazafias Választási Koalíció néven.
december 21. Az Országgyűlés név szerinti szavazással 1990. március 16-ai hatállyal, mandátuma lejárta előtt, kimondja feloszlását.
december 22. Szűrös Mátyás 1990. március 25-ére tűzi ki a választásokat.
december 25. Megalakul a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
1990
január 1. Megkezdi működését az Alkotmánybíróság.
január 4. Az MSZP elhatárolódik az MSZMP több prominensétől, köztük Biszku Bélától is.
január 5. Az SZDSZ és a Fidesz szerint a BM III/III. Csoportfőnöksége 1989. október 23-a után is információkat gyűjtött az ellenzéki pártokról; kitör a Duna-gate-botrány.
január 21. A Minisztertanács megszünteti a BM III/III. Csoportfőnökségét, megszűnik az iratmegsemmisítés.
január 24. Az Országgyűlés elfogadja az egyházi és lelkiismereti szabadságról szóló törvényt (1990. IV. tv.).
január 31. Az Országgyűlés elfogadja az új sajtótörvényt (1990. XI. tv.): magánszemély is alapíthat lapot, rádiót vagy televíziót.
február 9. Helyreállítják az 1945-ben megszakadt magyar–vatikáni diplomáciai kapcsolatokat.
február 23. Tizenkettő párt jelenti be indulását a választásokon, országos listával: Agrárszövetség, Fidesz, FKgP, Hazafias Választási Koalíció, KDNP, MDF, Magyar Néppárt, MSZDP, MSZP, SZDSZ, Vállalkozók Pártja.
március 1. Az állami vagyon privatizációjára megalakul az Állami Vagyonügynökség. –
Az Országgyűlés úgy határoz, hogy a köztársasági elnököt ne az új parlament, hanem közvetlenül a nép válassza.
március 10. Moszkvában aláírják a szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló egyezményt; a végső határidő 1991. június 30.
március 14. Megkezdődik a régi Országgyűlés utolsó ülése. A képviselők semmissé nyilvánítják az 1945 és 1963 között lefolytatott törvénysértő perek ítéleteit. – A Csepel Művek bejárata elől a Fidesz, az SZDSZ és az FKgP kezdeményezésére elszállítják a Lenin-szobrot.
március 19. A kormány határozata alapján április 4-e munkanap, október 23-a pedig munkaszüneti nap lesz.
március 19–20. Véres magyarellenes zavargások történnek Marosvásárhelyen; másnap Budapesten és országszerte tömegtüntetéseken tiltakoznak az atrocitások miatt.
március 25. Az országgyűlési választások első fordulója. A választásra jogosultak 64,99%-a adta le voksát. A listás szavazáson az MDF, az SZDSZ, az FKgP, az MSZP, a Fidesz és a KDNP szerez mandátumot, a többi párt nem éri el a 4%-os küszöböt.
március 30. Az MDF, az FKgP és a KDNP szövetséget köt a választások második fordulójára.
április 2. Az Axel Springer konszern megveszi a Dunántúli Napló, a Heves Megyei Népújság és a Nógrád című megyei lapokat. Ezzel megkezdődik az egykori MSZMP megyei orgánumainak kiárusítása.
április 8. A választások második fordulója, a mandátumok 43%-át az MDF szerzi meg. MDF: 165, SZDSZ: 91, FKgP: 44, MSZP: 33, Fidesz: 21, KDNP: 21, Agrárszövetség: 1, független: 6, többpárti jelölt: 4.
április 21. Megkezdi kétnapos tanácskozását az SZDSZ rendkívüli küldöttértekezlete. A párt elnökévé Kis Jánost választják.
április 18–27. Torgyán Józsefet az FKgP, Tölgyessy Pétert az SZDSZ parlamenti frakcióvezetőjévé választják.
április 20. A KDNP Füzessy Tibort választja frakcióvezetőjévé.
április 27. A Fidesz Orbán Viktort választja frakcióvezetővé.
április 29. Az MDF és az SZDSZ megállapodik a 2/3-os törvények körének szűkítéséről, a konstruktív bizalmatlansági indítványról. Az SZDSZ jelöli a köztársasági elnököt.
május 23. Antall József alakít kormányt az MDF, az FKgP és a KDNP részvételével. Az Országgyűlés elfogadja a kormányprogramot.
május 24. Az MDF Kónya Imrét választja a párt frakcióvezetőjévé.
május 26–27. Az MSZP II. kongresszusán Horn Gyulát választják a párt elnökévé; alelnök Jánosi György és Pozsgay Imre.
május 31. Az Országgyűlés néma felállással emlékezik a trianoni békediktátum 70. évfordulójára. Az Országgyűlés elfogadja, hogy az ország határait reálisnak tartja.
június 1–2. Antall József az MDF III. országos gyűlésén kijelenti, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.