A Német Demokratikus Köztársaság 1949. október 7-én alakult meg.  Csakúgy, mint a régió minden szovjet megszállás alá került országában, a keletnémet területeken is, a szovjetek célja a helyi kommunista erők felkészítése volt a hatalom megszerzésére és megtartására. Ennek legfőbb eszköze a politikai rendőrség felállítása volt, amely az NDK fennállása alatt mindvégig a hatalom legfőbb garanciája maradt.

Nehéz sorsa van azoknak, akiket az átlagfeletti intelligencia és a széles szellemi horizont messze kiemel a kortársak köréből. De ha a kivételes adottságok alázattal, szorgalommal és türelemmel párosulnak, akkor az olyan karriervonalat képes eredményezni, mint amilyen George F. Kennan amerikai diplomatáé volt. Ő írta le elsőként a kommunista stratégiai gondolkodást, amely létrehozta a nemzetközi baloldalt.

A Terror Háza Múzeum május 5-től új, ingyenesen megtekinthető időszaki kiállítással várja a látogatókat. Az Együtt, szabadon című tárlat a magyar cigányság hőseinek történelmi teljesítménye előtt tiszteleg. 

Habár Csengey Dénes és nemzedéke számára az 1956-os forradalom és szabadságharc életkorukból kifolyólag nem átélt történelmi tapasztalat, mégis 1956 igazodási pontként szolgált valamennyi rendszerváltoztató generáció számára. Az események során, a 33 évvel korábban megfogalmazott követeléseknek sikerült békés eszközökkel érvényt szerezni. Ebben a folyamatban Csengey Dénes személye megkerülhetetlen. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Magyar Postával együttműködve 2019-ben bélyegívet bocsátott ki a rendszerváltoztatók tiszteletére. Az íven Csengey Dénes portréja is megtalálható. A rendszerváltoztatás történetének ikonikus szereplőjéről Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze beszélt a Kossuth Rádió 30 éve szabadon című műsorában.

1991. május 4-én örök nyugalomra helyezték Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek földi maradványait az esztergomi bazilika altemplomában. Ezzel teljesült a bíboros végakarata, amelyben azt kérte, ha „lehull a moszkvai hitetlenség csillaga a magyar égboltról” földi maradványait vigyék vissza Magyarországra. Újratemetése szimbolikus eseménye volt nem csak a rendszerváltoztatás, de a 20. század magyar történelmének is. 

1987 őszén Székely János, a Határőrség országos parancsnoka, a belügyminiszterhez címzett jelentésében elavultnak és fenntarthatatlannak nevezete az osztrák–magyar határon húzódó műszaki határzárat, közismertebb nevén a vasfüggönyt. Talán maga a parancsnok sem sejtette, hogy alig másfél év elteltével a kommunista diktatúra szimbólumának tartott határzár elbontása a rendszerváltoztatás egyik szimbolikus eseményévé válik majd.