1990. május 23-án, néhány héttel a szabadon választott Országgyűlés megalakulását követően letette a hivatali esküt Antall József kormánya. Ezzel a rendszerváltoztatás újabb, rendkívül fontos mérföldkövéhez érkezett el Magyarország.

A 1980-as évek végéig tökéletesen működött a kommunista államgépezet, vidéken még 1988-ban sem lehetett igazán érezni a változás szelét. Denke Gergellyel, a Fidesz egyik szolnoki alapítójával egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy milyen volt a helyzete azoknak az ellenzéki mozgalmaknak a rendszerváltoztatás előtt, amelyek megmérették magukat az 1990-es első szabad választáson.

1990. május 18-án, a Legfelsőbb Bíróság kimondta Mindszenty József bíboros ítéletének semmisségét. Nem csupán a jogi- és történelmi igazságtétel szempontjából volt fontos a testület döntése, de annak szimbolikus jelentősége is volt. Mindszenty József 1945-öt követően nyílt sisakkal küzdött a kommunista diktatúra ellen – ahogy korábban a német megszállók és a nyilasok ellen is – emiatt a kezdetektől szálka volt a Rákosi-vezette kommunista párt szemében. Végül 1948 karácsony másnapján került sor a letartóztatására, 1949 februárjában pedig koncepciós perben, koholt vádakkal, életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 

Több mint négy évtized után, 1990-ben Magyarország polgárai először dönthettek saját maguk sorsuk további alakulásáról. Az első szabad országgyűlési választások egy korszakot zártak le hazánk történelmében. Véget ért a kommunista diktatúra időszaka, ugyanakkor az új politikai elitre óriási feladatok vártak. Mind közül a legnagyobb, Magyarország szuverenitásának teljeskörű visszaállítása, a függetlenség biztosítása volt.

A címben úgy gondolom, minden benne van. A rendszerváltoztatás idején berobbanó Bonanza Banzai nagysikerű száma akarva-akaratlanul utal arra, hogy 1989 különleges év volt. Valami új kezdete. A közép-európai térség szocialista államai az 1980-as években sorra gazdasági, társadalmi és politikai válságba kerültek. Magyarországon a kádári vezetés egyre kevésbé volt képes a válság kezelésére és annak leplezésére. 1988 májusában megindult az MSZMP szétesése és már aktívak voltak az ellenzéki csoportosulások, pártok is. 1989-ben már érezhető volt, hogy az egypártrendszerű államirányítás ideje leáldozott. 1989 a „csodák éve” volt, amikor számos, a rendszerváltoztatás szimbólumává vált történelmi esemény zajlott Magyarországon és a környező szocialista országokban. Ez az időszak nemcsak politikai és gazdasági, de kulturális változásokat is eredményezett. Ebben az írásban felelevenítjük a szocializmus és a „szabadság határán” született magyar alkotásokat, – zene- és filmipar, reklámok és szlogenek – valamint a beszivárgó nyugati kultúra néhány ikonikus termékét, amelyekre 30 év múltán is jólesően gondolunk vissza. 

Több mint négy évtized után, 1990-ben Magyarország polgárai először dönthettek saját maguk sorsuk további alakulásáról. Az első szabad országgyűlési választások egy korszakot zártak le hazánk történelmében. Véget ért a kommunista diktatúra időszaka, ugyanakkor az új politikai elitre óriási feladatok vártak. Mind közül a legnagyobb, Magyarország szuverenitásának teljeskörű visszaállítása, a függetlenség biztosítása volt.