Harminc éve, 1990. augusztus 3-án választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot, aki így a rendszerváltoztatás utáni szabad Magyarország első államfője lett. Ezzel a rendszerváltoztatás újabb, rendkívül fontos mérföldkövéhez érkezett el Magyarország.

„Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?” 1990. július 29-én, vasárnap erre az ügydöntő kérdésre kellett (volna) választ adnia a magyar polgároknak. De miért kellett ugyanabban az ügyben egy éven belül kétszer is népszavazást kiírni? Hiszen a magyar választók 1989. november 26-án, az ún. „négyigenes” népszavazáson egyszer már döntést hoztak az elnökválasztás kérdésében, a választás jogát az Országgyűlés jogkörébe vonva. 

Július 24-én, pénteken 17.00 órai kezdettel megtartották a 30 éve szabadon című kiállítás megnyitóját a komáromi Limes Galériában.

A csodák évéről, az 1989-es eseményekről szól az a 30 éve szabadon címet viselő vándorkiállítás, amely szerdán Békéscsabára érkezett, és két héten keresztül, augusztus 5-ig tekinthető meg a Szent István téren.

1990-re a Szovjetunióban is jelentős változások mentek végbe, amelyek keretében nem csupán az első szabad választásokra került sor, de a tagköztársaságok is elindultak a függetlenné válás útján. Ennek során 1990. július 16-án a Magyarországgal szomszédos Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság parlamentje is deklarálta a köztársaság szuverenitását.

Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című költeményével idézte fel a rendszerváltoztatás előtti létérzést Csépai Eszter színművésznő csütörtökön, a Kossuth-téren a 30 éve szabadon elnevezésű kiállítás megnyitóján. A kommunizmus bukására és a kelet-európai nemzetek három évtizeddel ezelőtti antikommunista forradalmára emlékeztet a közel két héten keresztül látható utazó tárlat anyaga.