Térségünkben a rendszerváltoztatások során másfél év leforgása alatt lezajlottak a hosszú idő óta először megrendezett szabad választások, amelyek keretében a térségben élők szabadságvágya felülírta a bipoláris világrendet.

Vidéken is az egyetemisták képezték a Fidesz alapját. Már az 1980-as évek közepén elkezdték megszervezni magukat a kommunista hatalommal szemben – mesélte Mikes Éva. A rendszerváltoztató politikus, a pécsi Fidesz egyik alapítója elmondta, az SZDSZ és a Fidesz közötti ellentétek már az 1980-as években megmutatkoztak, így nem volt meglepő, hogy hamar különváltak a két rendszerváltoztató párt útjai. Beszélt arról is, Pécs a rendszerváltoztatás előtt lényegesen nagyobb gazdasági súllyal bírt, mint jelenleg, aminek egyik oka a délszláv háború közelsége volt, ami miatt a befektetők nem mertek beruházni.

Valódi vita és humor. Két új jelenség az Országgyűlésben a rendszerváltoztatás idején, negyvenévnyi diktatúra után. A parlamentarizmus szabályait minden képviselő menet közben tanulta ki, az alkotmányos keretek is ebben az időben formálódtak. A Kossuth Rádió 30 éve szabadon című műsorában  Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet kutatója beszélt az első szabadon választott Országgyűlésben kialakuló politikai vitakultúráról és az Antall József és Tölgyessy Péter közötti egyik legemlékezetesebb vitáról. 

A Szovjetunió számára a bukáshoz vezető út első közvetlen állomása Afganisztán megszállása volt, 1979-ben. A következő lépés kétségkívül 1981-ben a lengyelországi szükségállapot kihirdetése volt. A Szovjetunió Ázsia után ezúttal az európai fronton szenvedett vereséget. Habár a külső szemlélő számára úgy tűnhetett, hogy sikerült konszolidálni a lengyelországi helyzetet, valójában a lengyel válság több alapvető problémára is rávilágított, amelyek a birodalom bukását előlegezték meg. 

1989. november 21-én Németh Miklós, a minisztertanács elnöke, a parlamentben elismerte, hogy a magyar államadósság közel 3 milliárd dollárral nagyobb a korábban közölt 17 milliárdról szóló adatoknál. A bejelentés komoly jelentőséggel bírt, hiszen az addig titkosan kezelt valós adatokból kiderült, hogy az MSZMP hibás gazdaságpolitikájának köszönhetően 1989-re az ország a csőd szélére került.

A Szovjetunió széthullásának folyamata során számos olyan konfliktus bontakozott ki, amelyeket a mai napig nem sikerült feloldani, az ellentétek lecsillapodása nem a helyzet rendeződésével, hanem a – gyakran a szó szoros értelmében vett – frontvonalak megmerevedésével járt együtt. Az egyik ilyen, az Európai Unió közvetlen szomszédságában évtizedek óta jelenlévő befagyott konfliktus az általában Transznisztriaként emlegetett, Dnyeszter-melléki Moldáv Köztársaság nevű szakadár államképződményhez fűződik.