1987. november 14-én Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára interjút adott a Magyar Nemzetnek. A beszélgetés fő témája a másfél hónappal korábbi lakiteleki találkozó volt. A Pozsgay-interjúból szerezhetett tudomást a társadalom a találkozó létrejöttéről, valamint ekkor ismerhette meg a közönség a lakiteleki nyilatkozat szövegét is.

1986. május 23-án, a nyilvánosság kizárása mellett, néhány egyházmegyés pap kíséretében utolsó útjára kísérték báró Apor Vilmos néhai győri megyéspüspököt, akinek életét 1945 tavaszán szovjet katonák oltották ki, miközben a püspök a hozzá menekültek testi épségét óvta. A mártír főpapot csak halála után 41 évvel helyezhették örök nyugalomra a székesegyház kriptájában.

1989. július 11-én George H. W. Bush amerikai elnök a budapesti Kossuth téren köszöntötte a tiszteletére összegyűlt magyarokat. A tömegben feltűnt egy transzparens Ne adj pénzt a kommunistáknak! felirattal. Magyarország államadóssága a látogatás idején már meghaladta a 20 milliárd amerikai dollárt. A külföldről felvett hitelek összegének felfutása az 1980-as években ugrott meg igazán. Az évtized kezdetén Magyarország olyan súlyos gazdasági helyzetbe volt, hogy ismételten napirendre került az ország belépése a Nemzetközi Valutaalapba. 

„Együtt, szabadon” – Magyar Cigány Hősök címmel nyílt időszaki kiállítás pénteken a Dósa nádor téren; a hivatalos megnyitó szombaton délután volt a Déri Múzeum dísztermében, ahol Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi koncertje kísérte a rendezvényt. A Terror Háza utazó kiállításával azokra a cigány hősökre hívják fel a figyelmet, akik a magyarokkal közös történelmük során sokat tettek a hazáért, saját közösségük felemelkedéséért.

Az Együtt, szabadon – Magyar Cigány Hősök című tárlat május 19-éig látható Nagyecseden.

Albertirsán a Művészetek Házában adták át 2022. május 13-án, pénteken a 30 éve szabadon Emlékbizottság és a Terror Háza Múzeum, a kommunista diktatúra és a rendszerváltoztatás történetét bemutató 30 éve szabadon című időszaki kiállítását.