A Magyar Szabadság Éve

45 éve nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria a Budavári Palotában

A rendszerváltoztatás előtti időkben a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye elsősorban külföldön élő magyar származású művészek alkotásaival bővült, ugyanakkor a szocialista kultúrpolitika a magyar gazdaság gondjai miatt rákényszerült arra, hogy utat nyisson a Nyugat-Európa, esetenként az Amerikai Egyesült Államok irányából érkező adományoknak.

A Budavári Palota nagy része odaveszett a II. világháború pusztításának következtében. A helyreállítási munkálatok javarészt csupán az 1960-as években indultak meg, az épületegyüttest kulturális központként építették újjá: máshonnan kiszoruló, helyhiány miatt feladatukat csak korlátozottan ellátni képes múzeumokat telepítettek be a palotába, a hatvanas évek közepétől a hetvenes évek közepéig.

A Magyar Nemzeti Galéria a hazai képzőművészet örökségét bemutató legnagyobb közgyűjtemény. A Budavári Palotában az erre a célra átalakított épületrészbe 1975 szeptemberében költözött át a gyűjtemény a Kúria épületéből és októberben, ideiglenes formában megnyitotta kiállítását. A Galéria mai épülete tökéletesen tükrözi az 1970-es évek belsőépítészeti arculatát, a nyílászárók, a burkolatok és a világítótestek hiánytalanul idézik szocialista időszak reprezentatív állami építészetének stílusát.

A Galériát egyébként 1957 októberében hozták létre a magyar művészet bemutatására, gyűjteményének alapját a Szépművészeti Múzeum anyaga képezte, főigazgatója a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese, Pogány Ö. Gábor lett.

A Galéria elhelyezésének kérdése 1957 január és április között heves vitákat váltott ki politikai körökben. Az intézmény megalakításának egyik pártfogója Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes volt, aki 1957. január 11-i, Kádár Jánoshoz írt előterjesztésében kérte a pártvezető kedvező döntését a szerinte „igen előnyösnek látszó megoldás” érdekében. A Galéria ellenzője Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese volt, aki 1957. február 28-án közölte Kállai Gyula művelődésügyi miniszterrel, hogy a volt Kúria épülete nem alkalmas a Galéria céljaira.

Mihályfi Ernő a Magyar Nemzet 1957. november 27-i számában – tehát másfél hónappal a Galéria kiállításainak megnyitója után – „Legyen a vár a kultúra vára” címmel már a Budai Várnegyedet jelölte meg a magyar kultúra leendő centrumának. A döntés hátterében a Budai Várban telepítendő közgyűjtemények, a jó megközelíthetőség és a turisztikailag frekventált elhelyezkedés állt.

A Galéria 1975-ben történt átköltözését ugyanakkor komoly kritikák is illeték. Ezek között a királyi palotának a képzőművészeti kiállítások céljára történő jelentős beruházási és átalakítási költségeit említették, valamint „Adott esetben a funkció szempontjai áldozatul kellett, hogy essenek – és estek is – annak, hogy valamit mégiscsak kell kezdeni a várral.”

Összesen 17 év telt el, hogy a Magyar Nemzeti Galéria 1975-ben elfoglalja a neki szánt budavári épületeket.

Deák Dániel