A Magyar Szabadság Éve

A rendszerváltoztatás szimbolikus terei – A Jurta Színház

Színház épül a Népligetben, mégpedig a környezetbe illő, a mongol jurtákat idéző építmény. Nem emelkedik ki az évszázados fák közül, hiszen magassága mindössze 11 méter lesz” – adta hírül a Magyar Hírlap 1985 októberében. Az elkészült Jurta Színházat később nem csupán különleges épülete és a benne zajló színházi előadások tették nevezetessé. A színház az 1980-as évek végén az ellenzéki szervezetek egyik legfontosabb találkozóhelye lett, így lényeges szerepet játszott a rendszerváltoztatás folyamatában. A pártállam ennek megfelelően folyamatos megfigyelés alatt tartotta, valamint adminisztratív intézkedésekkel próbálta ellehetetleníteni a színház működését.

1987. április 10-én avatták fel a budapesti Népligetben a Magyar Színkör Jurta Színházát, amely külsejét tekintve sem számított hétköznapi épületnek favázas, sokszögű kivitelével. Építése 1985-ben kezdődött. A beruházás nem állami támogatással, hanem magánerőből és hitelfelvételből valósult meg, létrehozásában fontos szerepet játszott Romhányi László, aki a színház vezetője lett. A Jurta a kommunista blokk első magánszínháza volt, így egyáltalán nem illett bele az Aczél György-féle kultúrpolitikai rendszerbe. Különállóságát később tetézte, hogy a Jurta hamarosan az ellenzéki szervezetek egyik fontos találkozási helyszíne lett.

1988. január 30-án itt tartotta első nyilvános gyűlését a Magyar Demokrata Fórum (MDF), amely alkalommal mintegy ötszáz résztvevő jelenlétében tárgyalták a parlamentarizmus, az alkotmányosság kérdését. A tanácskozást követően az MDF nyilatkozatot adott ki, amely tartalmazta, hogy a „a demokrácia intézményes feltételei és garanciái nélkül nincs társadalmi fejlődés, nincs nemzeti kibontakozás, nem érvényesülhetnek az állampolgári, személyiségi jogok, a politikai, vallási és etnikai kisebbségek jogai, nincs biztosítéka az erkölcsi-szellemi értékek gyarapodásának, közkinccsé tételének és a gazdasági fejlődésnek”. A színház a későbbi időkben is rendszeresen otthont adott az MDF találkozóinak, de számos más szervezetnek is volt kötődése a helyhez, többek között a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, a Rakpart Klubnak, a FIDESZ-nek és a Bajcsy-Zsilinszky Társaságnak is. A színházbeli találkozók valóban a nyilvánosság fórumai lettek, ugyanis az egyes vitákat rendszeresen többszáz fő jelenlétében tartották.

1988 elején a külhoni magyarság helyzete még mindig tabutéma volt az állampárt szemében, a Szovjetunió vezette blokkban álláspontjuk szerint a nemzetiségi kérdések régóta „meghaladottá” váltak. A színházban tartott találkozók szervezői azonban fontosnak tartották a magyarságot érintő hátrányos intézkedések nyilvános megtárgyalását. 1988 márciusában a Jurtában tartott második és harmadik találkozón a kisebbséggel kapcsolatos ügyeket, elsősorban az erdélyi magyarság helyzetét és a menekültkérdést elemezték. Nyilvánosan felszólaltak a Romániában zajló falurombolás, a kisebbségi jogok eltiprása ellen.

A színház 1988-ra jelentős adósságot halmozott fel, amely vezetői szerint abból fakadt, hogy az állam politikai alapon minden lehetséges adminisztratív eszközzel megpróbálta ellehetetleníteni tartozásuk rendezését, így tartozásaik fokozatosan növekedtek, ami egy idő után az intézmény működését is veszélybe sodorta. Mindez nem véletlenül történt így. Az eljárás célja az volt, hogy ellehetetlenítsék a hely működését, így az ellenzéki szervezetek számára biztosított találkozóhely és a fórumok megszervezését. 1988-ban felszámolási eljárást is kezdeményeztek a színház ellen, mondván, évek óta nem fizettek jogdíjat az egyik általuk játszott színdarabért.

Az államhatalom próbálkozásai végül nem értek célt. 1988 májusában változott a politikai légkör: Kádár Jánost a párt elnökévé „buktatták”, a helyét átvevő Grósz Károly pedig megengedőbb politikát hirdetett, így kerülhetett sor június 27-én az MDF keretében szervezett falurombolás elleni tüntetésre a Hősök terén. A Jurtából kiinduló ellenzéki csoportosulások „kinőtték” a Jurtát, nem érezték elegendőnek az alkalmi jelleggel megrendezett. A különböző társadalmi viták végül a Jurta falain kívülre kerültek, a rendszerváltoztatás folyamatának azonban kétségkívül fontos színtere volt a Jurta Színház a Népligetben.

Lakatos Dorina

Borítókép: Fortepan / Philipp Tibor