Megnyitották az Emlékbizottság „30 éve szabadon” című kiállítását Hajdúnánáson. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, valamint a rendszerváltozás történetét, a gazdasági okok miatt megbukott rendszert, az elnyomottak és az elnyomók félelmét, a lázadások idejét idézik a kiállított tablók.
Szólláth Tibor polgármester saját emlékeit idézve köszöntötte a megnyitó vendégeit. Elmondta: az ’56-os szabadságharcos események utáni első nagy megmozduláson, 1988 júliusában, a fővárosban, a Hősök terén maga is sodródott a tüntetők százezres tömegében. Akkor az erdélyi falvak felszámolása ellen léptek fel. Nem csak mi félünk, hanem féltek a fiatal rendőrök is – osztotta meg.
Szerinte mindaz, amit akkor gondoltak, a művelt nyugathoz tartozás lehetősége, csupán illúzió volt. Harminc évet összegezve úgy fogalmazott, számára csalódás, hiszen a szabadságért – amit ugyan meg kell becsülnünk – óriási árat fizettünk. Hozzátette azt is, hogy Hajdúnánásra csak a 2010-es években jött el a rendszerváltás. – Ne felejtsük el, hogy a 2000-es évek elején a Málenkij robotra elhurcolt csaknem 400 nánásira nem emlékezhetett meg a város. Tűrt vagy tiltott volt akkor, amikor még éltek azok az emberek, akik visszatérhettek a lágerekből – mondta.
Az eszme nem kopott meg
A rendszerváltás éve a szabadság és a függetlenség visszaszerzésének esztendeje, ekkor sikerült az 1956-os eszméket beteljesíteni – erre emlékeztetett a tárlat megnyitóján Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze. Elmondta, hogy a kiállítás összeköti az 1956-os és az 1989/90-es események, felkelések, sztrájkok történetét.
– A kommunista hatalom mellett nem állt ki senki, 1989-re már azoknak is, akik valamilyen szinten még hittek benne, egyértelművé vált, – ha másért nem, a gazdasági visszaesés miatt – hogy ez a rendszer megreformálhatatlan. Ezért volt az, hogy a csodák évében a kommunista rendszer ellen vonultak az emberek az utcákra – mondta el.
A tárlat a Kéky Lajos Városi Művelődési Központban március 30-ig tekinthető meg.
Forrás: haon.hu
Szerző: BBI