A Magyar Szabadság Éve

Az első szabadságkoncert

Huszonegy évvel Louis Armstrong emlékezetes fellépését követően újra neves fellépőnek adott otthont a Népstadion, amely 1986. június 27-én délután négykor megnyitotta kapuit, hogy néhány órával később, mintegy hetvenezer ember előtt koncertet adjon a világhírű Queen együttes. Harmincöt évvel ezelőtt státuszszimbólummá vált Budapesten a Queen-jegy, a kilátogatók másfél órán át érezhették a vasfüggönyön túli szabadság szelét.

1986 előtt is voltak már világsztárok Magyarországon (a már említett Louis Armstrong mellett a Spencer Davis Group, a Traffic, Ray Charles, a Uriah Heep, Chuck Berry, az Iron Maiden, a Depeche Mode stb.), de az a tény, hogy sikerült hazánkba szervezni egy fellépést a kor legjobb koncertzenekarával, hatalmas szenzációnak bizonyult. A Queen Budapestre hívásának ötlete már 1983-ban felmerült, de akkor a Budapest Sportcsarnokba (a Papp László Budapest Sportaréna elődje) tervezett műsor végül nem valósult meg, többek között anyagi okokból és részben azért nem, mert a saját színpad nem fért volna el a BS-ben. Néhány évvel később, amikor a Queen már csak stadionbulit akart tartani, Hegedüs László koncertszervező felismerte a lehetőséget, és egy kis mézet kent a madzagra: felvetette a banda menedzserének, hogy azon kívül, hogy az ország legnagyobb arénájában lépnek fel, az eseményből lehetne forgatni egy koncertfilmet is. Egyedül az állami koncertszervező vállalat, az Országos Rendező Iroda nem támogatta a fellépést, de tiltakozásában egyedül maradt, így végeredményben a vasfüggöny ezen oldalán egyedüliként Budapest adhatott otthont a Queen 1986-os Magic Tour egyik koncertjének. Az is felmerült, hogy duplakoncertet adnak két egymást követő napon, amint az történt Leidenben, Münchenben, Zürichben, Londonban és Bécsben, de az végül nem történt meg.

Miután a zenekart telt házas koncertek kísérték végig, Budapesten is számítani lehetett a koncert iránti kiemelt keresletre, vagy ahogy a korabeli sajtóban is megfogalmazták, a jegyrohamra. Ez be is igazolódott, a jegyek két nap alatt elfogytak. Egy 87 éves hölgy az árusítást megelőző este 10-től ült kempingszékében, hogy unokáját meglephesse születésnapja alkalmából. Nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is árusítottak jegyeket, így Budapesten kívül tizenötezer embernek sikerült jegyhez jutnia. Hogy milyen nagyszabású produkcióra készült a zenekar, azt a stáb mérete igazolta: több mint egy tucat kamion százhúsz tonna kellékkel érkezett. A koncertfilm készítésénél a magyar stáb igyekezett a lehető legtökéletesebb munkát végezni: a felvételeket eleve 35 mm-es, kiváló minőségű és költséges szalagokon rögzítették, ehhez pedig szükségük volt az országban akkor elérhető összes 35 mm-es kamerára, összesen 17 darabra. Az anyagok felvételénél az ország legjobb operatőrjei voltak jelen, többek között Koltai Lajos és Ragályi Elemér. Mivel a 40 méter hosszú és 16 méter széles színpad fényáradatát ellensúlyozni kellett, a Mafilm komplett lámparaktárát fel kellett szerelni a kamerák támogatásához. Mihály György, a film egyik hazai producere később így emlékezett vissza a világításra: „Valószínűleg egy nagyobb város átlagos áramfogyasztását produkálhatta aznap a Népstadion”.

Mikor a zenekar megérkezett, már több ezer fős tömeg sereglett össze a Vigadó téri hajóállomásnál, az eredeti kikötés helyszínét emiatt az utolsó pillanatban módosítani kellett. Ugyanez volt tapasztalható máshol is, ahol a Queen tagjai az öt napnyi magyarországi tartózkodás során megfordultak. Szentendrén perceken belül összesereglett félezer ember, miután az öt autóból álló konvoj érkezésének híre ment. 

Az óriási esemény megszervezésénél minden apróságra igyekeztek odafigyelni: előzetesen megállapodtak a hatóságokkal, hogy – a korabeli tapasztalatokra hivatkozva – a provokációt elkerülendő, rendőrök helyett több száz sportolóval és egyetemistával garantálják a rendet, a helyszínt biztosító kiemelt létszámú mentőszolgálat mellett százhúsz fő állt készenlétben az elsősegélynyújtásra. Napokkal korábban bejelentették a forgalomkorlátozást és a BKV-járatok éjszakai menetrendjének meghosszabbítását. Megkérték a látogatókat, hogy mellőzzék a magassarkú cipő hordását, nehogy kárt tegyenek a gyepben (ugyanis két héttel később atlétikai versenyt tartottak a stadionban). Ezidőtájt egy hidegfront vonult át Magyarország felett, ezért a szervezők arra is megkérték a látogatókat, hogy esernyő helyett esőkabátot vigyenek magukkal, emellett pedig ötvenezer esőkabátot a helyszínen biztosítottak.

A koncert magja a nyár elején kiadott A Kind of Magic című album volt, de felhangoztak a korábbi slágerek is: Bohemian Rhapsody, Radio Ga Ga, We Will Rock You és a We Are The Champions is. Az est fénypontjának számított, amikor Freddie Mercury, a közönséggel együtt elénekelte a magyar népdal, a Tavaszi szél első négy sorát. 

A budapesti koncert után a zenekar a francia Riviérára utazott, hogy a Cannes-tól néhány kilométerre lévő kisvárosban, Fréjus-ban folytassák turnét. Ekkor még a rajongók nem gondolták, hogy a Budapestet követő öt állomás után a Queen – ebben a felállásban - utolsó turnéját fejezte be. A turné végső szakaszában Freddie Mercury kijelentette: „nos, nem fogom ezt örökké csinálni, lehetséges, hogy ez az utolsó alkalom”. Az énekes 1987-ben tudta meg, hogy HIV fertőzésben szenved, emiatt lemondta a későbbi koncertkörutakat. 

1987 februárjában megjelent a magyarországi fellépésről szóló koncertfilm (Live in Budapest), amiben a koncertfelvételeken kívül a banda budapesti tartózkodásának néhány epizódja is bemutatásra került. 2012-ben kiadták a koncertfilm digitálisan felújított változatát Hungarian Rhapsody: Queen Live in Budapest címmel.

Farkas Sebestyén Lőrinc