Komlóra érkezett a Terror Háza Múzeum vándorkiállítása, mely olyan magyar roma származású hősöket mutat be, akik az ’56-os forradalom és a rendszerváltozás időszakában példaértékű szerepet vállaltak közös ügyeinkért.
Az „Együtt, szabadon – Magyar Cigány Hősök” című vándorkiállítás országszerte összesen 25 helyszínen mutatja be az egyetemes magyar kultúra és a közéletünk cigány származású hőseit. A tervezett helyszínek között Komló a negyedik volt a sorban. A megnyitó ünnepségen Ficz Emma, a TEF, Főigazgatói Hivatalának osztályvezetője vezette fel a vándorkiállítás anyagát. Köszöntőjében kiemelte, hogy az installációkon megjelenő személyek egyéni érdekeik fölé tudták helyezni a közösség érdekeit. Azért lehetnek példaképek, mert életüket annak szentelték, hogy a közösség gyarapodását előre vigyék – hangsúlyozta.
A Fekete Láng Központban rendezett kiállítás-megnyitót Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója nyitotta meg. Kitért arra, hogy a rendszerváltás legnagyobb vesztese a cigányság volt, akik közül sokan egyik napról a másikra maradtak munka, megélhetés nélkül. A tárlaton bemutatott hősök mind az „árnyékból léptek ki a fényre”, nem érdekelte őket, hogy mit gondolnak róluk, mert úgy érezték, közösségüknek és maguknak kell csak számot adni – jegyezte meg. A programigazgató kifejtette, hogy azért szervezték ezt a kiállítást, hogy a cigányság megnevezhesse a maga hőseit. Ezért is található az installációk sorában egy fehér tábla, amire az arra járók felírhatják azok nevét, akikre helyben példaképként tekintenek, akik munkájukat csendben, ismeretlenül végzik”.
Tolmácsolta Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója gondolatait: „Több mint harminc évvel a kommunizmus bukása után végre ki kell mondanunk, sokkal, de sokkal több hősünk van, mint akiket példaképként eddig magunk fölé emeltünk. Az egyik legnagyobb adósságunk e téren a magyar cigányság felé van, amely ha helyzet volt, és mindig volt helyzet, sosem habozott áldozatot hozni a nemzet és a haza oltárán.”
Dr.Hoppál Péter, a térség országgyűlési képviselője azokra a tragikus történelmi sorsfordulókra emlékeztetett, amely a baranyai és Komló környéki cigányság életében is mély nyomokat hagyott. Példaként említette azokat a romákat, akik, ha kellett, szembe fordultak a terrorral, a diktatúrával, sokszor név nélkül, arctalanul. „Bennünket is figyelmeztet ez a vándorkiállítás – mutatott rá -, hogy mi is újra ismerjük fel a saját térségünk hőseit, közöttük a roma hősöket. „Értékeljük azt – tette hozzá -, hogy 2010 óta Magyarország volt az, amely felhívta egész Európának a figyelmét a cigányság helyzetére; egységes gondolkodásra, egy átfogó roma stratégia megalkotásának szükségességére. A maihoz hasonló programoknak kitüntetett jelentősége van, hogy felkiáltó jeleket tegyünk, hogy a fiatalok körében még mindig jelen lévő előítéletek mosódjanak ki társadalmunkból” – utalt még további feladatainkra a képviselő.
Polics József, Komló polgármestere meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarországon élő nemzetiségek összefogása adja országunk erejét. Mindennapi életünkben is kellenek a hősök, a nemzetiségek hősei pedig az adott nemzetiségek kiemelt példaképei – jegyezte meg. “Azok, akik az installációkon megjelennek, példát adnak életükkel, függetlenül attól, hogy egy munkás ’56-os hősről, óvónőről, vagy orvosról, művészről beszélünk, hiszen mindegyikük megtestesíti azt az egyediséget, amit a cigányság képvisel. Az ő példájuk kell, hogy hitet, erőt adjon hétköznapi küzdelmeikhez” – fűzte hozzá.
A Fekete Láng Kulturális Központ bejáratához vezető járdaszakaszon felállított installáción mások mellett Cziffra György zongoraművész, Choli Daróczi József költő, műfordító, Szakcsi Lakatos Béla, zenész, zeneszerző, Péli Tamás, valamint Szentandrássy István festőművészek, Szirtes Zoltán orvos, Bogdán János, a Gandhi gimnázium egyik alapítója, Kovács József Hontalan költő, újságíró, Lakatos Menyhért író, költő, Rézműves Mihályné Lina óvodaalapító, Bari Károly költő, Debre Istvánné Magdolna pedagógus, és nem utolsó sorban az 1990-es marosvásárhelyi fekete március hőse, Puczi Béla élettörténetét, munkásságát ismerhetik meg az arra járók.
A megnyitó ünnepséget Lakatos Mónika Folk Trió koncertje zárta.
A szabadtéri (világítással ellátott) installáció február 24-ig tekinthető meg a Fekete Láng Kulturális Központ környezetében.
Forrás: komloiujsag.hu
Szerző: Hiegl Zsolt