A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány idén is olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek mutatnak példát.
A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, s így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány Magyarország Kormánya megbízásából ezért idén is kampányt indít a „30 éve szabadon” emlékév keretében, hogy bemutassa a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar cigány közösség felépítéséhez.
A cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. Ezalatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia. A kampánnyal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.
A kampány során a 30 éve szabadon emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, és az online-felületeken látható plakátok hívják majd fel a figyelmünket a magyar romák helytállására.
https://www.facebook.com/30eveszabadon
A Nemzetközi Roma Nap alkalmából 2021-ben hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatnak rövidfilmeket.
A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.
Lakatos Menyhért (1926–2007) író, költő
1954-ben végzett a nagykőrösi népi kollégiumban, 1955–1962 között üzemmérnökként helyezkedett el Szarvason és Nagykőrösön. Egy általa létrehozott cigány téglagyár igazgatója 1964–1969 között. Első írásait 1970-ben jelentette meg, 1973-tól szabadfoglalkozású író. Közösségének egyfajta követe – akkor is, amikor az akadémia munkatársaként az első roma kutatás szakértője, és akkor is, amikor számtalan könyvben írja meg a cigányság életét. Első regényéből, a Füstös képekből csak Magyarországon százezer példányt adtak el. 1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke volt. 1994-ben a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon.
Kovács József Hontalan (1950–2017) költő, újságíró
Egy hárfakészítő unokája, a mohácsi Korona Szálló főpincérének fia – aki első versét 23 évesen, első riportját (egy munkásszállóról, ahol lakott és ahonnan ki is rúgták emiatt) 30 évesen publikálja. Húsznál több kötetet töltenek meg versei, riportjai, az egyik meghatározó alakja a hetvenes-nyolcvanas évek roma értelmiségének. Jó kapcsolatot ápol tucatnyi újsággal és magazinnal – az ezekben elhelyezett versek és illusztrációk, ide írt művész-portrék révén az egyik legfontosabb elősegítője, hogy a roma művészetet széles körben megismerje Magyarország. Rendszeresen vett részt cigány fiatalok táboraiban, rendhagyó irodalmi órákat tartott. Műveit kiadták hollandul, németül, angolul, horvátul és cigányul. Végig erős maradt kötődése szülővárosához, Mohácshoz, 1994 és 1998 között önkormányzati képviselő is. Mohácsi otthonában hunyt el 2017-ben.
Debre Istvánné, Magdolna (1950–) pedagógus, óvodaalapító
Hat éves volt, amikor elveszítette édesanyját, és nyolc, amikor a hadifogságot is megjárt édesapja meghalt – a gyermekek nevelését tizenhat évvel idősebb nővérük vállalta magára. A család Budapestre költözött, Magdi akkor látott életében először emeletes épületet, amikor – mezítláb – elment a csepeli általános iskolába. Hosszú kitérők után, egykori tanítójának köszönhetően lesz pedagógus, hogy majd’ negyven éves pályafutása során szegény gyermekek százaival hitette el: van remény kitörni a szegénységből. 1981-ben szerzett diplomát, egy csepeli iskolában kezdett tanítani. Több szülő azonnal az igazgatóhoz rohant, amikor meglátta a cigány tanítónőt. Az igazgató egy hónapot kért tőlük – ha akkor is elégedetlenek, átvihetik a gyereket másik osztályba. Pár hét múlva a szülők kértek bocsánatot Magditól. Sok szempontból akkor még formabontónak számítottak a módszerei: a gyerekekkel egy szőnyegen ülve tanult. Ha elfáradtak, párnán vagy éppen tanítónőjük ölében megpihenhettek. Játszottak, és közben nem is vették észre, mennyi mindent tanulnak. 1993-ban hozta létre mérnök-tanár férjével az ország első cigány nemzetiségi óvodáját Csepelen. Az óvoda nagyrészt a rendszerváltás után munka nélkül maradt, nyomorban élő cigány családok gyermekeinek óvodai nevelését vállalta fel. Az intézmény Magdi vezetése alatt mintegy kétszáz gyereknek adott esélyt a normális életre, húszan közülük diplomát, nyolcvanan érettségit, a többiek szakmát szereztek.
Fátyol Tivadar (1953–2014) zeneszerző, kultúraszervező
A több generáció óta híres zenész-dinasztiából származó Fátyol Tivadar pályáját 1967-ben zenészként a világhírű Rajkó Zenekarban kezdte. Az ott eltöltött tíz év alatt bejárta a világot, szinte minden híres koncertteremben és színházban fellépett. Zeneszerzőként a 70-es évek közepén mutatkozott be, első nagy, átfogó munkája 1984-ben a Magyar Televízió megrendelésére, a Lakatos Menyhérttel írt Átok és Szerelem című zenés ballada, amit több országban is bemutattak, és számos fesztiválon nyert díjat. 1989-90-ben Európa Cigányai címmel egy hatórás dokumentumfilm egyik forgatókönyvírója, zenei szerkesztője, szaktanácsadója. 1995-1996-ban az egyik főszervezője az első Cigány Kulturális Világfesztiválnak. Dolgozott a Magyar Televízió Roma magazinjának külső munkatársként; ő volt a Rádió C zenei igazgatója és egyik műsorvezetője, 2006 januárjától éveken át a rádió ügyvezetője, az utolsó vezető, aki megpróbálja a folyamatos pénzügyi gondokkal küzdő rádiót megmenteni. 2014-ben hunyt el.
Rostás László (1953–2017) közösségi vezető, szociális munkás
A Ferihegytől Moszkváig egyaránt foglalkoztatott, a kiskunhalasi cigánytelepen felnőtt lakatos szakmunkás, aki később, a szocializmus utolsó éveiben az ország egyik első családsegítő intézményének szociális munkása lesz. 1953-ban a helyi cigánytelepen született, gyerekkora óta, 14 évesen már építkezéseken dolgozott. Szerkezetlakatos szakmát szerzett, és építőmunkásként dolgozott. A nyolcvanas évek közepén fordul egy nagyot az élete: kiskunhalasi családsegítő szolgálatnál helyezkedik el, és elvégzi az ELTE szociális munkás szakát – attól kezdve közösségi munkásként dolgozik. A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, a városi képviselőtestület tagja, az országos roma önkormányzat alelnöke volt. 2017-ben hunyt el, de a folyamatok, amiket elindított, máig tartanak. 30 évnyi szívós munkája a cigány szociális segítő hálózattól a rendőrségi roma referensekig, foglalkoztatási és felnőttképzési programokig, az első roma diplomásokig, lakásépítési programokig, útépítésig terjedt. Munkájának köszönhetően ma már alpolgármestert is ad a városnak a helyi roma közösség. Az egykori cigányiskolából kialakított kiskunhalasi roma közösségi ház az ő nevét viseli.
Szegedi Tibor (1961–1997) közösségszervező, politikus
Története jó példa arra, hogy gyakorlatilag bármivel kezdheted a közösségszervezést, például focival. 1962-ben született Barcson – a közösség nagy része egy telepen lakik a mai napig. A szülei munkásemberek voltak, egészen 1990-ig Tibor is a helyi fűrészüzemben hegesztő és karbantartó. A nyolcvanas évek közepétől a KISZ támogatásával – barátjával és későbbi közeli munkatársával, Balogh Imrével együtt – Dankó Pista néven roma focicsapatot szerveztek, amely 2017-ig, majd harminc évig működött, fiatal gyerekeknek adva meg a sport és a közösség lehetőségét. 1990-ben az első önkormányzati választáson Tibor is bekerül a városi képviselő-testületbe – majd más önkormányzatokban aktív roma képviselőkkel megalakítják a Dél-Somogyi Cigány Képviselők Szervezetét. Munkájuk és kiépített kapcsolataik révén komoly fejlesztési programokat tudnak vinni a térségbe. Az 1991-ben alakult Roma Parlament alapító tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke 1997-ig tragikusan korán, 35 évesen bekövetkezett haláláig. Nevét ma a cigány közösségi ház őrzi. Fiát nemrégiben tüntették ki azországos telep-program oktatási mentoraként végzett munkájáért.
2021. április 8.
Közép-és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány