A Magyar Szabadság Éve

EGYÜTT, SZABADON – VÁNDORKIÁLLÍTÁS A MAGYAR CIGÁNYSÁG HŐSEIRŐL

Új vándorkiállítást indít a Terror Háza Múzeumot fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, a Roma Kapcsolatokért Felelős Kormánybiztossággal közösen. Az „Együtt, szabadon - Magyar Cigány Hősök” című vándorkiállítás az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit mutatja be országszerte összesen 25 helyszínen.  

„Több mint harminc évvel a kommunizmus bukása után végre ki kell mondanunk, sokkal, de sokkal több hősünk van, mint akiket példaképként eddig magunk fölé emeltünk. Az egyik legnagyobb adóságunk e téren a magyar cigányság felé van, amely ha helyzet volt, és mindig volt helyzet, sosem habozott áldozatot hozni a nemzet és a haza oltárán.”

Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a 30 éve szabadon emlékév kormánybiztosa

A cigányság a magyarsággal hosszú évszázadok óta közös sorson osztozik. Tehetségével, életerejével, művészetével, munkájával, és ha kellett, az életével szolgálta a közös hazát. Pedig túl sokszor kellett a többségi társadalomnál is nehezebb körülmények között helyt állnia. A vándorkiállítás célja, hogy bemutassa a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar roma közösség felépítéséhez. Több mint harminc évvel a rendszerváltoztatás után ezzel a vándorkiállítással is tisztelgünk a magyar cigányság hősei előtt.

Az „Együtt, szabadon - Magyar Cigány Hősök” című tárlat több mint harminc legkülönbözőbb társadalmi hátterű és foglalkozású roma honfitársunkat mutatja be, akik hozzájárultak a hazai cigányság közösségének építéséhez, Magyarország kulturális fejlődéséhez, színesebbé tételéhez, vagy hazájuk szabadságáért áldozták életüket. Történetüket összeköti a közösségükért érzett felelősség, a tenni akarás és a kitartás.

Csupán néhány név azok közül, akiknek élettörténetét a kiállítás segítségével megismerhetjük: Cziffra György zongoraművész, Szakcsi Lakatos Béla zeneszerző, Szentandrássy István és Péli Tamás festőművészek, Rézműves Mihályné Lina óvodaalapító, Szirtes Zoltán orvos, Bogdán János, a világ első roma gimnáziumának egyik alapítója, Lakatos Menyhért író, költő, Nagy Gusztáv költő, műfordító, Kovács József Hontalan költő, újságíró, Debre Istvánné Magdolna pedagógus, Bari Károly költő, Choli Daróczi József költő, műfordító és az 1990-es marosvásárhelyi Fekete március hőse, Puczi Béla.

A vándorkiállítás 2022. február 4-én, Pécsen mutatkozik be először, de látható lesz Bátonyterenyén, Gyöngyösön, Egerben, Miskolcon, Ózdon, Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán, Hodászon, Nagyecseden, Debrecenben, Vésztőn, Szegeden, Makón, Kiskunhalason, Szekszárdon, Salgótarjánban, Mohácson, Komlón, Kaposváron, Barcson, Nagykanizsán, Marcaliban, Zalaegerszegen és Esztergomban is.

A  vándorkiállítás ingyenesen látogatható. Valamennyi helyszínen nyitó rendezvénnyel és koncerttel várja az érdeklődőket.  A pécsi kiállítást február 4-én Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója nyitja meg, köszöntőt mond Péterffy Attila polgármester, Sztojka Attila, Roma Kapcsolatokért Felelős Kormánybiztos valamint Petrovics Gábor Lajos Pécsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

A Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány több mit tíz éve tekinti kiemelt feladatának cigány hősök felkutatását és sorstörténetük bemutatását. Elkötelezett abban, hogy megemlékezzen a roma hősökről és felhívja a szélesebb közönség figyelmét a magyar romák helytállására, valamint bemutassa, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével, művészetükkel közösségüket és Magyarországot egyaránt szolgálták.