A Magyar Szabadság Éve

Felidézik a rendszerváltás időszakát Békésen

Megnyílt a kommunizmus bukására és a kelet-európai nemzetek 30 évvel ezelőtti antikommunista forradalmára emlékező „30 éve szabadon” című kiállítás kedden, kora délután a békési kulturális központban.

Három évtized elteltével az emberek többségének a rendszerváltás csak egy nosztalgikus esemény, miközben nagyon fontos, hogy helyén kezeljük az akkor történteket – fogalmazott számos személyes élményét felidéző beszédében Mucsi András. A békési önkormányzati képviselő, egy személyben a humán és szociális bizottság elnöke hangsúlyozta, a gondolkodásban helyre kell tenni a Kádár-korszakot, a Rákosi-korszakot és a nyilasok időszakát is.

– Nagyon fontos, hogy van egy intézmény hazánkban, a Terror Háza, ahol ezt professzionális szinten megteszik – hangsúlyozta a szakember, aki történelem tanárként is dolgozik. Mint elmondta, végzős diákjai a közelmúltban jártak a Terror Házában, és ahogy a fiatalok elmesélték, a látottak alapján még inkább megértették azt a korszakot, amiről az órákon is szó esett.

– Lényeges, hogy a fiataloknak meséljünk erről az időszakról, hiszen ők már 2000 után születtek, nekik ez a korszak már nem mond semmit. Ők már nem tudják elképzelni, hogy volt máshogy is, nem csak szabadon – emelte ki.

Mucsi András: a gondolkodásban helyre kell tenni a Kádár-korszakot, a Rákosi-korszakot és a nyilasok időszakát is.

Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze beszédében elmondta, kevesen tudják, hogy a Szovjetunióval és a kommunista kiskirályokkal szemben számos helyen ellenállási mozgalmak alakultak ki, illetve felkelések is több helyen törtek ki.

A nemzetek mindent képesek voltak megadni, hogy szabadon élhessenek, ha kellett kerékpárokkal vonultak a szovjet tankok ellen – szólt a részletekről.

– Ha úgy hozta a szükség, illegális lenyomatokkal küzdöttek. Ahhoz, hogy kommunizmus és ezzel a hazugságokon alapuló rendszer összeomoljon, kellett a vasfüggöny ezen oldalára került nemzetek hite, kitartása, illetve az önrendelkezés és a szabadság utáni vágya.

– Néhány napja volt az 1949-es országgyűlési választások évfordulója, amelyen mintegy 95 százalékos résztvétel mellett a Magyar Függetlenségi Népfront kapta a szavazatok 96 százalékát. A választások arra szolgáltak, hogy a kommunisták uralma kiteljesedjen. Innentől egészen 1985-ig a jelölő lapokon csak egy jelölt neve szerepelt, majd az azt követő öt évben már több jelöltre lehetett szavazni, de a legtöbben ugyanazt a szervezetet képviselték.

Hozzátette, mindez már történelem, harminckét éve minden állampolgár élhet a demokrácia adta azon jogával, hogy szavazatát a számára szimpatikus jelöltre adhatja.

– Harminckét éve azonban nem csak ez változott meg. Szabadon gyakorolhatjuk vallásunkat, szabadon kritizálhatunk közszereplőket és gyakorolhatjuk a gyülekezési jogot. Szabadon rendelkezünk magántulajdonunk felett, ha nincs világjárvány, szabadon utazhatunk, és lehetőség nyílik a továbbtanulásra is – sorolta.

Az esemény közreműködött Csépai Eszter színművésznő és Jobbágy Bence gitáros.
 

Forrás: beol.hu

Szerző: Papp Gábor