A tárlat április 21-ei megnyitóján Balogh Gábor, a Terror Háza történésze tartott időutazást. A rendszerváltó évekről szólva hajdúszoboszlói vonatkozásra is emlékeztetett. A 80-as évek végén az itteni KISZ-iskolában nyílt meg az ország egyik első menekülttábora, ahová erdélyi menekülteket fogadtak be. Felidézte ezt azért is, mert mint fogalmazott, a rendszerváltoztatás folyamatának, az átmenetnek egy kiemelten fontos eleme volt az, hogy a magyar társadalom reagált arra, ami Romániában, Erdélyben történt. Reagált a falurombolásra, az erdélyi magyarok meghurcolására. Emlékeztetett a nagy tüntetésre, a rengeteg adománygyűjtésre.

A legjelentősebb történések közül kiemelte Magyarország genfi menekültügyi egyezményhez csatlakozását, mely rengeteg kelet-német állampolgárnak is elhozta a szabadságot. 1989-et méltán nevezhetjük a csodák évének - hangsúlyozta. Végül az NSZK egykori budapesti nagykövetét idézte 1994-ből: Ismerek-e nemzetet, amely a nálánál nagyobbat, a nálánál gazdagabbat segítette úgy, hogy azért semmilyen viszonzást nem várt. Én ilyen nemzetet csak egyet ismerek. Magyarországnak van a legnagyobb szíve.

A történész kifejezte abbéli reményét, hogy „ez a kiállítás Hajdúszoboszlón is segít majd közelebb hozni mindenekelőtt a fiatalokhoz, de természetesen bárkihez, aki emlékezni kíván, ezt az eseménysorozatot, hogy ez végre méltó helyre a magyar nemzeti emlékezetben”.

A szabadtéri kiállítást üdvözölte Majoros Petronella alpolgármester, aki rámutatott, hogy a látogatók egy visszapillantó tükörrel szembesülhetnek. Jelképesen és egyébként is, mert a középpontba helyezett Trabanton is láthatunk egyet.  A körötte lévő tablók képei pedig arról árulkodnak, milyen megszorításokat, nehézségeket kellett a rendszerváltás előtti időszakban megélnünk. Fontos napjainkban, hogy ezekkel a múltbeli eseményekkel, életérzésekkel szembesüljük, hiszen a múlt felismerése segít bennünket abban, hogy a jelenkor értékeit sokkal jobban megbecsüljük – mondta.
 

Forrás: haon.hu

Szerző: Tibai Irma