1989. június 16-án megtörtént az, amire egy évvel korábban még gondolni se mert senki. A jeltelen sírból kihantolt, az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt kivégzett magyar miniszterelnököt és mártírtársait utolsó útjára kísérte az ország. Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója az M1 műsorában Nagy Imréről és az '56-os hősökről beszélgetett.
31 évvel vagyunk Nagy Imre újratemetése után és gyakorlatilag egy teljes olyan nemzedék nőtt fel, amelynek semmilyen személyes emléke nincs a kommunizmus, a diktatúra időszakából – mondta Tallai Gábor, aki szerint mivel nem volt érdemi igazságtétel és jóvátétel, ezért máig cipeljük magunkkal ennek a korszaknak sok maradványát. Mint fogalmazott, nagyon nehéz elmondani, hogy mekkora katarzis, mennyire megérintett mindenkit az, ami 1989. június 16-án a Hősök terén történt, amikor Nagy Imrét és mártírtársait újra eltemették.
A Terror Háza Múzeum programigazgatója kiemelte, 1956 nem egy értelmiségi történet volt, amiképpen sokáig próbálták nekünk tálalni. Mint mondta, 1956 a túlélésről szólt, hiszen akkor egy nemzet rájött arra, hogy „vagy csinálunk valamit, vagy belehalunk”. Hozzátette, ha azt az erőt fel tudjuk mutatni, amit a pesti srácok és a pesti lányok itt hagytak nekünk örökségül, akkor sikert érünk el. Fontos szerinte, hogy a mostani fiatalok mindezt átérezzék és vigyék tovább ezt a hagyatékot, amit „a magyarok visznek a vállukon tovább és tovább”.