1989-ben rendhagyó helyszínen került sor a szilveszteri Rádiókabaré felvételére. Ezúttal az MSZMP KB központi épületében, a Jászai Mari téren történt meg a műsor rögzítése. Az ekkor már az MSZP székházaként funkcionáló épületbe a műsor szerkesztői valamennyi ellenzéki párt vezetőjét meghívták, hogy vegyenek részt a felvételen, így invitálták Krassó Györgyöt, a Magyar Október Párt vezetőjét is. Krassó és társai éltek is a lehetőséggel, s az már a felvétel elején kiderült, hogy ők a kabaré műfaját másképp képzelik el, mint a műsor szerkesztői.
„Krassó György vagyok, a Magyar Október Párttól, s mint később kiderül, ezen az estén a trójai faló szerepét töltöm be” – mutatkozott be Krassó a műsor elején. Mondatának ekkor még senki sem tulajdonított különösebb jelentőséget pedig előre megjósolta, hogy mi várható az éjszaka kabaré utáni részében. A szilveszteri Rádiókabaré műsorát 1989. december 12-én ezúttal a pártközpontban vették fel, méghozzá abban a tanácsteremben, ahol néhány héttel ezelőtt még az MSZMP Központi Bizottsága ülésezett.
Az épületet felújítását követően 1949-től (előtte egy biztosítótársaság székháza volt) az ÁVH, majd 1953-tól az Országos Rendőrkapitányság használta. A felújítási munkálatok 1949-ben már Kádár János belügyminisztersége alatt fejeződtek be, akinek nyilvánvalóan megtetszett a ház, hiszen az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően, ide helyezte az MSZMP központját. Az épület így minden ízében az állampárti diktatúra jelképévé vált.
A szilveszteri kabaréfelvétel 1989-ben végül sikeresen megtörtént, ám az igazi kabaré csak ezután kezdődött. A felvételt a pártok vezetőit elkísérő szimpatizánsok közönsége előtt rögzítették, akik az esemény végén szedelőzködni kezdtek, majd távoztak az épületből. Feltűnt azonban a szervezőknek, hogy Krassó György és a Magyar Október Párt további tizenöt tagja a helyükön maradtak és egyáltalán nem úgy tűnt, mintha perceken belül távozni készülnének. Hamarosan értelmet nyertek Krassó bemutatkozása során elmondott szavai, miszerint a „trójai faló” szerepét fogja betölteni. A párt tagjai a KB elnöki emelvényéhez telepedtek és megkezdték a „központi bizottsági ülés” napirendjeinek tárgyalását. Hamarosan megjelentek a műsor szerkesztői és az épület gondnokai, akik távozásra szólították fel a párt tagjait. Ekkor jelentette be Krassó a székházfoglalást: „Kérem, mi átmenetileg elfoglaltuk a pártházat. Minek egy ekkora ház annak a pártnak, amely a negyvened részére zsugorodott?” – tudósít a Mai Nap eseményeket a helyszínen követő újságírója. Ekkor még sokan mosolyogtak az újabb Krassó-féle happeningen, de hamarosan mindenki számára egyértelművé vált, hogy Krassó György ezt is komolyan gondolja. A különcnek tartott ellenzéki Krassó akcióit sokan megmosolyogták, pedig azok minden esetben komoly problémákra hívták fel a figyelmet. A székház jelképes lefoglalását arra hivatkozva szervezték meg, hogy négy hónappal az első szabad választások előtt a pártnak még mindig nem utaltak ki legalább egy helységet, ahol szervezhette volna a kampányát, ezzel szemben a valóban töredékére zsugorodott állampárt még mindig óriási ingatlanvagyon felett (is) rendelkezik. Az akció célja saját párthelység kiutaltatása volt, s azért foglalták el az MSZ(M)P székházát, mert, ahogy Krassó fogalmazott az utódpárt még mindig rendelkezik annyi hatalommal, hogy ezt a kérdést egyszerűen meg tudná oldani.
Az éjszaka nagy része egyezkedéssel telt, az épületben lévő állampárti politikusok különböző delegációi próbálták távozásra bírni a Magyar Október Párt tagjait, eredménytelenül. Krassó sérelmezte, hogy pártjukat az illetékes bíróság nem jegyezte be, fellebbezésüket pedig indoklás nélkül elutasították, ezért nem tudtak párthelységhez jutni, s így megkezdeni a felkészülést a választásokra. December 7-ig egyébként már 11 párt kérelmét bírálták el pozitívan a bíróságok, közöttük a Magyar Szocialista Pártét, amely ekkor több mint hétmilliárd forint értékű ingatlanvagyon felett rendelkezett. A bíróságok által bejegyzett pártok számára az állampárti vagyonból biztosítottak helységet.
Krassó György portréja, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Magyar Posta Zrt. által a rendszerváltoztatók előtt tisztelgő 2019-ben kibocsátott bélyegíven
Krassó György és a Magyar Október Párt tagjainak székházfoglalása végül eredménytelenül zárult. A párt nem jutott saját helységhez, ráadásul hajnali fél kettőkor az épület biztonsági emberei kiebrudalták őket az állampárt egykori székházából. A sajtó, mint általában ezúttal is hallgatott a Magyar Október Párt akciójáról. Egyedül a Mai Nap című, 1989-ben alapított bulvárlap számolt be másnapi számában a rendhagyó 1989-es szilveszteri kabaréról.
Balogh Gábor
Borítókép: Mai Nap, 1989. december 13.-i lapszám címlapja