A Trabant amellett, hogy a rendszerváltás előtt hosszú évekig szinte az egyetlen opciót jelentette a kocsivásárlás előtt álló családoknak, a Német Demokratikus Köztársaság és egyben a szocializmus időszakának egyik jelképe. Egy színes mintákkal dekorált példánya most augusztus 18-ig a Váci Mihály Kulturális Központ előtt áll, nem véletlenül: a körülötte kiállított tablók a 30 éve szabadon című tárlat anyagát mutatják be a járókelőknek.
A kiállítást először tavaly nyáron, a Terror Háza Múzeum előtt láthatták az érdeklődők, majd vándorútra kelt: novemberben Brüsszelben, azóta pedig közel negyven külföldi és belföldi helyszínen hirdette a kommunista diktatúra ledöntésének évfordulóját. A színes, informatív tablók kronologikusan mutatják be, hogyan jutott el hazánk az elnyomástól a rendszerváltásig.
Nagy megtiszteltetés, hogy városunkat is kiválasztották a vándorkiállítás egyik helyszínéül – mondta el a tárlat megnyitóján Halkóné dr. Rudolf Éva önkormányzati képviselő. A fiatalabb generációk így megismerhetik azt a korszakot, amit mi megéltünk – tette hozzá.
Harmincéves a szabadság, amibe a gyermekeink, unokáink már beleszülettek, de mi tudjuk, hogy milyen rögös út vezetett el odáig, hogy most már szabadon utazhatunk, kimondhatjuk a gondolatainkat, leírhatunk bármit, és gyülekezhetünk.
– A második világháború után, 1945-ben új, kétpólusú világ jött létre: a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió felosztották maguk között a világot, a saját érdekeiknek megfelelően – ismertette a kiállítás történelmi hátterét László Bernadett, a Terror Háza Múzeum történésze. – Az úgynevezett keleti blokk országait megszállta a szovjet hadsereg, és a kommunista diktatúra alapjait lerakó kormányok vezették.
Ezt a berendezkedést csak diktatórikus módszerekkel lehetett fenntartani, és nem tetszett a térség lakosainak, így miután felocsúdtak a háború megrázkódtatásiból, egy újabb küzdelmekkel teli, negyvenöt éves időszakkal kellett szembenézniük.
A történész arról is beszélt, hogy a kelet-közép-európai emberek nem tűrték lehajtott fejjel az elnyomást, és ezekben az években folyamatosan ellenálltak a rendszernek. A kommunizmus elleni első jelentős felkelésre 1953-ban, az NDK-ban került sor, amikor a Kelet-Berlinből induló, a romló életszínvonal miatti tüntetések átterjedtek az egész országra – mindezt a hatalom csak szükségállapot bevezetésével tudta megfékezni. A zavargásokat leverték, ami közel kétszázötven ember életébe került. Nem sokkal később, 1956 nyarán Poznań városában tömegfelkelés robbant ki, amikor a dolgozók jobb munkafeltételeket és a kormány távozását követelték, de ezt a tüntetést is leverték.
A keletnémet és a lengyelországi eseményektől eltérően, ahol leginkább a romló életkörülmények miatt fordultak szembe az ország vezetésével, hazánkban 1956-ban politikai forradalom és szabadságharc volt, a magyar emberek megelégelték az elnyomást és a terrort – emelte ki László Bernadett.
Magyarország az 1980-as évek elején gazdasági szempontból napról napra élt, tette hozzá a történész. A kelet-közép-európai emberek nem nyugodtak, és minden évtizednek megvolt a maga rendszerellenes megmozdulása. László Bernadett ismertette a kommunista rendszer ellen fellépő, tömeges hazai megmozdulások sorozatát, melyek elvezettek a rendszerváltáshoz.
A kiállítás megnyitóját – a történelmi áttekintés után – Csépai Eszter színművésznő műsorával zárták.