A Magyar Szabadság Éve

Merényletek Budapesten

1991 decemberében két terrorcselekmény is megrázta a magyar közvéleményét. December 20-án egy ismeretlen örmény származású terrorista követett el sikertelen merényletet a budapesti török nagykövet ellen. Három nappal később, december 23-án pedig a Szovjetunióból Magyarországon keresztül Izraelbe távozó kivándorló zsidó utasok egyik autóbuszát próbálták felrobbantani a ferihegyi repülőtérre vezető úton. A két merényletnek nem volt köze egymáshoz és szerencsére egyik sem járt sikerrel. Ugyanakkor a két eset rávilágított arra, hogy míg 1989 előtt a diktatúra támogatta a nemzetközi terrorizmust – lásd Carlos, a sakál magyarországi bújtatását – a rendszerváltoztatás után új időszámítás kezdődött, ami nem a terroristák támogatásáról, hanem a terrorizmus üldözéséről szólt, egy teljesen új nemzetközi környezetben.

1991. december 20-án nem sokkal este hat óra előtt egy ismeretlen férfi több lövést adott le Törökország Nagykövetségének épülete közelében, az éppen akkor az épülethez érkező nagykövetre. A diplomata életét páncélozott járműve mentette meg. Az esetet követő vizsgálat után ugyanis kiderült, hogy az egyik, a hátsó szélvédőre leadott lövés a nagykövet koponyáját érte volna. A lövések leadását követően a merénylő elmenekült a helyszínről, míg a diplomatát a nagykövetség épületében helyezték biztonságba. A rendőrség azonnal megkezdte a nyomozást, a környéket szinte hermetikusan lezárták és négyzetcentiméterenként átvizsgálták a nyomozók. Az már az elkövető személyleírásából nagyon hamar kiderült, hogy a feltételezett merénylő örmény esetleg kurd származású, de azt sem zárták ki, hogy kapcsolatban áll a Szürke Farkasok nevű török terrorszervezettel. Ez az a terrorszervezet, amelynek a Szent II. János Pál pápa elleni sikertelen 1981-es merényletet elkövető Mehmet Ali Agca török terrorista is a tagja volt. Végül, nem sokkal a merényletet követően a cselekményért egy örmény terrorszervezet vállalta a felelősséget. A magyar kormány még aznap biztosította szolidaritásáról a török nagykövetet.

A merényletkísérlet megdöbbentette a magyar közvéleményt, pedig a súlyosabb eset még csak ezután következett. Három nappal később, december 23-án délelőtt egy Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidó utasokat szállító autóbusz ellen követtek el sikertelen robbantásos merényletet a ferihegyi repülőtérre vezető úton. A robbanószerkezetet távirányítással hozták működésbe, de szerencsére a merénylő elszámította magát, vagy az időzítő nem működött megfelelőképpen, mert a bomba későn lépett működésbe, így a robbantás nem a buszt, hanem a mögötte haladó kísérő rendőrautót érte. A rendőrjárőr két tagját súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A bombát a merénylő egy az út mentén parkoló autóban helyezte el, s valószínűleg valahonnan a közelből irányította a detonációt. A busz utasai közül senki sem szenvedett sérülést. Az utasokat a repülőtér egy elzárt részén helyezték biztonságba, majd visszavitték őket a városba. A merénylőket ekkor még nem találták meg. Egy évtizeddel később derült ki, hogy a merényletet két német származású terrorista követte el.

Magyarország sok fenyegetést kapott az Oroszországból távozó zsidó kivándorlók tranzitálása miatt. Ezt egyetlen európai ország sem vállalta, egyedül Magyarország segítette a kivándorlókat, hogy eljuthassanak Izraelbe. Minderről még Németh Miklós kormánya döntött, s az első kivándorlók is akkor utaztak Magyarországon keresztül Izraelbe. Az Antall-kormány megerősítette elődje döntését és támogatta, valamint biztosította a kivándorlók tranzitálását, amit Izrael Állam elismeréssel nyugtázott, mivel erre más európai ország nem volt hajlandó. A merénylők célja nyilvánvalóan a folyamat megakasztása volt, de nem értek el eredményt. Már a merényletet követően bejelentette Boross Péter belügyminiszter, hogy egyetlen percre sem fogják felfüggeszteni a tranzitálást: „Úgy gondolom, semmiképpen sem szabad felfüggesztenünk a tranzitálást. Mert kiket büntetnénk vele: azokat, akiket a terroristák merényletekkel fenyegetnek. Nemzetközi elv, és többé-kevésbé alkalmazkodnak is hozzá az országok: nem szabad megengedni, hogy a terroristák elérjék a céljukat. Éppen ezért olyan intézkedések szükségesek, amelyek a terroristák számára egyértelművé teszik: Magyarországon nem célszerű ilyen akciókat végrehajtani. Elhatározott szándékunk tehát: nem engedünk semmiféle zsarolásnak.” – nyilatkozta a belügyminiszter a Népszabadságnak. Izrael Állam magyarországi nagykövete megköszönte a magyar hatóságok gyors cselekvését, egyben mielőbbi gyógyulást kívánt a két sérült rendőrnek.

Az 1991 decemberében lezajlott két budapesti merénylet rávilágított arra, hogy „Magyarország belekerült a világnak abba a zónájába, ahol efféle cselekmények bekövetkezhetnek.” – értékelte az eseményeket Antall József miniszterelnök. Míg a rendszerváltoztatást megelőzően a pártállam – hasonlóan a többi kommunista diktatúrához – támogatta a terrorcselekményeket és magukat a terroristákat is, az 1990 után átalakuló világban Magyarország is új helyzetben találta magát. A két 1991-es merénylet rávilágított erre az új körülményre, s a továbbiakban Magyarország ezt figyelembe véve alakította ki saját biztonsági környezetét. Sikerrel, hiszen az azóta eltelt harminc évben hasonló idegen állampolgárok ellen elkövetett merényletek Magyarországon nem történtek.

Balogh Gábor