Tavaly és idén emlékezünk meg a rendszerváltozás 30. évfordulójáról, a magyar kormány 2019-et, 2020-at és a 2021-es év első felét emlékévvé nyilvánította és ebben az időszakban ez a kiállítás hordozza az emlékév üzenetét - magyarázta Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze. A kiállítást minden érdeklődőnek ajánlják megtekintésre, aki kíváncsi a rendszerváltoztatás és a kommunista múlt történetére, de kiemelt célcsoport a fiatal korosztály.

Az ő számukra ez már történelem. Az egyetemen vaskosabban tanultuk, hozzáfértünk forrásokhoz, szakirodalomhoz, de egy átlagos fiatal számára a rendszerváltoztatás története ma is csak néhány oldal a történelemkönyvben. Ezért nem titkolt célunk a fiatalok tanítása - fogalmazott a fiatal történész, aki maga is 1989-ben született, így ezt a korszakot a történelem részeként ismerheti. Annus Mirabilis, vagyis a csodák éve - így hívja a történelemtudomány 1989-et - fejtette ki a történész, hozzáfűzve, ebben az egy évben olyan események történtek nemcsak Magyarországon, de szerte Közép-Európában, melyekre ezt megelőzően hosszú évtizedekig nem volt példa.

A kiállításmegnyitót a Városáza üléstermében tartották, a megjelenteket dr. Áldozó Tamás polgármester köszöntötte, aki a rendszerváltás idején megélt személyes emlékeit idézte fel. "Amikor fiatalok voltunk, irigykedve néztünk azokra a generációkra, akiknek megadatott, hogy az életükben nagy, sorsfordító események történtek meg. A 80-as évek elején arra kellett gondolnunk, hogy a mi életünkben ilyenek nem lesznek. Ehhez képest a 20. század egyik legnagyobb sorsfordulójának lehettünk részesei" - fogalmazott. Felidézte 86-87-es éveit, amikor rácsodálkozott a változást előrejelző politikai hírekre, elmesélte a Fideszhez való csatlakozásának történetét, az első pápai demonstrációt, melyet a rendőrség engedélyezett, majd megtiltott. Mesélt az 1989. március 15-ei pápai hivatalos ünnepségről és az alternatív szervezetek megemlékezéséről, ahol felolvasták az ellenzéki szervezetek 12 pontját, felidézte a "négyigenes" népszavazást 1989-ből, valamint számos kisebb és katartikus eseményt. Köszöntőjében az 1990 tavaszán tartott országgyűlési választásokat és az őszi önkormányzati választást is megemlítette.

"Két év alatt akkorát változott a világ, hogy mi, akik azt hittük, hogy generációnknak nagy történelmi sorsforduló nem adatik meg, utólag azt kellett látnunk, hogy megadatott és egy egészen más világba csöppentünk bele. Hiszem, hogy ez egy nagyszerű dolog volt és most már az a dolgunk, hogy mindezt továbbadjuk azoknak, akik még nem éltek akkor, vagy nem eszméltek még akkor, hogy hozzánk hasonlóan tudják megélni ezeket az éveket" - zárta gondolatait a városvezető.

A kiállítást Balogh Gábor, a Terror Háza múzeum történésze nyitotta meg, aki a rendszerváltoztatást megelőző évtizedek eseményeiről, a kommunizmus bukását előidéző történésekről és a 88-90-es évekről szólt. A beszédét követő irodalmi összeállításban Csépai Eszter színművésznő többek között Illyés Gyula, Faludy György, Csoóri Sándor verseit szavalta és Csetverikov Iván gitárkíséretével Cseh Tamás-Bereményi Géza dalokat énekelt. A megnyitót követően a megjelentek megtekintették a tárlatot.

A Fő téren látható tablókiállítás közepén egy trabant áll, ez is a megjelenített korszakot idézi, körben pedig 13 tabló mutatja be a múltat 1945-től kezdődően. A tárlat három szerkezeti egységből áll, az első rész a 2. világháború végétől 1988-ig terjedő időszakot tekinti át. A fotók és feliratok azt a szabadsághiányos állapotot láttatják, melyben Magyarország és a régió országai éltek.

"Az elmúlt 30 évben nagyon felhalmozódott az a tudásanyag, mely erről a korszakról szól, ma már nagyon sok olyat tudunk ezekről az évtizedekről, amiket korábban nem ismertünk. Emiatt a kiállításon a 45 és 89 közötti időszakot kicsit bővebben mutattuk be" - közölte a történész. A tablókon a szovjet megszállás alatti diktatúra néhány eleme jelenik meg, majd az ellenállás állomásait idézik meg, így az 1953-as Kelet-berlini, 1956-os budapesti, 1968-as prágai és 1981-es lengyelországi eseményeket.

A tárlat második része már konkrétan a változás éveiről szól, 1988-tól 1991-ig, a kiállítás készítői azt kívánták bemutatni, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a rendszerváltoztatás hazánkban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Szovjetunióban tárgyalóasztalok mellett dőlt el.

A tablókiállítás harmadik egysége a rendszerváltoztatás eredményeit mutatja be, ebből is két fontos eseményre fókuszál, az 1999-es NATO csatlakozásra és 2004-re, amikor hazánk az Európai Unió teljes jogú tagjává vált.

Balogh Gábor történész úgy látja, a tárlatot mindenütt jól fogadták és örömmel tapasztalták, hogy a megnyitót követő beszélgetésekből az derült ki, mindenkit érdekel ez a korszak, mindenkinek van véleménye róla. Városunkban a kiállítás március 9-ig tekinthető meg a Nagytemplom előtt.

Forrás: papa-ma.hu