„Egy szovjet irodalmi folyóirat megkezdte Arthur Koestler Sötétség délben című művének közlését. Az 1936 és 1938 közötti koncepciós pereken alapuló kötet első része, a Leningrádban megjelenő Néva című havilap legújabb számában olvasható” – tudósított a Népszava, 1988. július 30-án. Ha a „Nagy Testvér” engedélyezte az addig üldözött regény közlését, már csak idő kérdése volt, hogy ehhez a magyar pártállam illetékesei is hozzájáruljanak. Ráadásul 1988-ban, a glasznoszty hevében egymást érték a Koestlert méltató írások a szovjet újságokban. Nem véletlenül, hiszen a regény főhősét Rubasovot, valószínűleg Nyikolaj Buharin szovjet vezetőről mintázta az író, akinek rehabilitációját ugyanebben az évben rendelte el Mihail Gorbacsov pártfőtitkár. A regény szövegének közlésével az „új politika” irányvonalát kívánta erősíteni a szovjet vezetés.

^{Arthur Koestler mellszobra Budapesten, a Kertész Imre Intézet udvarán. Alkotó: Juha Richárd}

1988 őszén sor került a regény színházi adaptációjára. Novemberben pedig Bart István fordításában végre magyar nyelven is megjelent Koestler világhírű regénye. Ezzel Koestler talán legfontosabb regénye első ízben került kiadásra a magyarországi „első nyilvánosságban”. Magyar nyelven először 1981-ben jelent meg egy müncheni kiadó jóvoltából, ezt követően a regény szamizdat formájában vált elérhetővé, de birtoklása súlyos következményekkel járhatott tulajdonosának.

A regény az író szakítása volt a kommunista mozgalommal. Az 1905-ben, Budapesten született Koestler fiatalon, az 1920-as évek végén Palesztinába vándorolt, ahol előbb egy kibucban próbált szerencsét, ezt követően pedig európai lapok helyi tudósítója lett. Európába való visszatérését követően újságíróként és tudósítóként dolgozott, közben belépett a Német Kommunista Pártba. 1932-ben a Szovjetunióba utazik, ahol részt vett egy propagandacélokat szolgáló országjáráson. Ekkor még, mint hithű kommunista írja meg Vörös nappalok és fehér éjszakák című propagandamunkáját az utazáson szerzett „élményei” alapján. 1936-ot követően, mint tudósító utazott Spanyolországba, ahol kémkedésért letartóztatták, hónapokra Franco tábornok börtönében találta magát, cellájában nap, mint nap várta kiszabott halálos ítélete végrehajtását. Végül nemzetközi tiltakozás eredményeképpen szabadult börtönéből. Szabadulását követően kilépett a kommunista pártból, s nem sokkal ezt követően kezdte el megírni Sötétség délben című regényét.

A regény végül 1940-ben jelent meg, angol nyelven. Ekkor a közben kirobbant újabb világháború miatt különösebb hatást nem gyakorolt a közvéleményre, de a háborút követően a mű befolyása jelentősen megnövekedett. A francia kommunisták bukásának egyik okaként tartják számon, de a regény hatására világszerte sokan szakítottak a kommunista mozgalommal. Így nem véletlen, hogy Magyarországon szóba sem jöhetett Koestler regényének anyanyelvi kiadása. Szülőhazájában az írót kiátkozták, tőle semmilyen írás magyar nyelven négy évtizeden keresztül meg nem jelenhetett. Ettől függetlenül itthon is sokan olvasták az országba csempészett idegen nyelvű regényt, amelynek hitelességét hamarosan az élet igazolta. A háborút követően a kommunisták  irányításával megindított koncepciós perek kísértetiesen hasonlítottak a Koestler által megírt történethez. A letartóztatás, a kemény vagy éppen puhább kihallgatások és a kivégzések sok egykori szemtanú szerint hasonlóképp történtek meg, mint Koestler regényében.

Egy latin eredetű közmondás szerint „a könyveknek is megvan a maguk sorsa”. Magyarországon Koestler Sötétség délben című regénye és a hozzá hasonló írások, csak a könyvtárak zárt részlegeiben, külön engedéllyel voltak hozzáférhetőek, esetleg a kevés szerencsés szamizdatban olvashatta a kiadványt, utóbbi azonban nem volt kockázat nélküli vállalkozás. 1988-ban megnyíltak a könyvtárak zárt részlegei, így a tiltott irodalom gyakorlatilag bárki számára hozzáférhetővé vált. Ráadásul ugyanebben az évben számos korábban közlési tilalom alá eső munka kapott publikálási engedélyt. Közéjük tartozik Arthur Koestler regénye, amely 1988 óta számtalan magyar nyelvű kiadást ért meg.

Balogh Gábor

A XX. Század Intézet Koestler születésének 100. évfordulóján, 2005-ben nemzetközi konferenciát szervezett az író tiszteletére. Ugyanebben az évben helyezték el az intézet archívumában Koestler életművének irathagyatékát.

Borítókép: Wikimedia Commons