„A nyolcadik kerületben éltem meg 1956-ot, mint nyolc-kilenc éves kisfiú. Ami a legfantasztikusabb és legfontosabb emlékem, az mégsem a nagy politikai mozgások, nem az, hogy a Népszínház utcában tudtam meg, Sztálin elvtárs meghalt, hanem az, hogy volt egy csodálatos közösség, amely körülvett, akikhez én mindenáron tartoztam és tartozni szeretnék” - így emlékszik vissza gyermekkorára Péli Tamás, Molnár István Gábornak adott interjújában.