Csilla asszony New Yorkban diplomázott vegyészként, majd a Shell-nél dolgozott marketing szakemberként. 1961-ben lovaglóbalesetet szenvedett, és lerokkant. Állapota innentől kezdve haláláig fokozatosan romlott, élete vége felé kerekes székhez kötve élt. Egészségügyi problémája azonban nem akadályozta a jótékonysági munkában.

A bárőnő 1987-ben ismerte meg Kozma Imre atyát, aki akkor a Zugligeti Szent Család-templom plébánosa volt. Az első kamionnyi orvosi műszer- és gyógyszeradomány 1987. október 23-án érkezett Magyarországra. 1988-ban 36, 1989-ben pedig már 155 kamion követte az első segélyszállítmányt. Hamar felmerült egy professzionális segély szervezet megalapításának gondolata is, ám ezt az akkori magyar jogszabályok nem tették lehetővé. Ezért 1988 decemberében Németországban létrejött az Ungarischer Malteser Caritas-Dienst, majd két hónapra rá Budapesten is megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

A szervezet 1989 nyarán történelmet csinált: több tízezer keletnémet ember érkezett hazánkba azzal az elhatározással, hogy többé nem tér vissza az NDK-ba. Augusztus 14-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Zugligeti Szent Család Plébánia kertjében megnyitotta az első menekülttábort. Ezzel Európa legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtotta végre: három hónapon át, összesen ötvenezer emberről gondoskodtak az NDK titkosszolgálatának intenzív érdeklődése mellett. Augusztus 14-ét, azóta minden évben a Befogadás Napjaként ünnepeljük.

A szeretetszolgálat később hajléktalanszállót nyitott, illetve sebesülteket, kórház felszerelést menekített ki a délszláv háborúból. Mindenhol ott vannak, ahol az emberélet veszélyben van és segítséget nyújtanak nemre, korra és bőrszínre való tekintet nélkül. Így álltak helyt a vörösiszap katasztrófa, illetve az árvizek idején is.

Pogrányi Lovas Miklós