A Magyar Szabadság Éve

30 éves a Tusványosi Szabadegyetem

A magyar polgári politikai és szellemi élet elitje évente egyszer felkerekedik, és Románia kellős közepén, a Székelyföldön vitatja meg a magyarság, Európa és a nagyvilág dolgait. Ami harminc éve Bálványoson elindult, mára Tusnádfürdőn egy rangos eseménnyé nőtte ki magát. Kiszelly Zoltán helyszíni tudósítása.

Minden politikai közösségnek kialakulnak a saját fontos eseményei. A magyar polgári oldalnak a februári évértékelő beszéd és az őszi kötcsei polgári piknik mellett a tusványosi szabadegyetemen ad szellemi muníciót. E három esemény közül Tusványos a legnagyobb, legkötetlenebb és a lelkeket leginkább megemelő.

Az alapítók fontosnak érezték, hogy a rendszerváltoztató Magyarországot foglalkoztató gondolatokkal és kérdésekkel eljöjjenek az akkor még kemény diktatúrának számító Romániába, pontosabban annak erdélyi részébe. Aki autón vagy vonaton elzötykölődik Budapesttől nyolcszáz kilométert, már az úton átszellemül.

A trianoni határt átlépve ugyanis valóban minden megváltozik. A balliberális média által “bezzegRomániának” tartott országban csak az utóbbi években épül ki Dél-Erdélyben az autópálya, a falvak zöme még mindig egyenszürkében “pompázik”. A szász és magyar épített örökségen, valamint a természeti csodákon túl pedig nem sok minden került be a bédekkerekbe.

Tusványosra érkezve magunk mögött hagyjuk a nagyvárosok zaját és lüktetését. A hegyek közötti kellemes, 22 fokos hőmérsékletben a szabadegyetem forgatagában csupa ismerőssel talákozhatunk. És persze olyan ismerősökkel is, akikkel csak itt találkozunk. Az első napok és találkozások két fő témája az ideút és a szállás. Mindenkinek van legalább egy története a vezetés közben videohatelő román sofőrökről vagy a szállásadó székely nénikről.

A szabadegyetem sátraiban kötetlen gondolkodással és szókimondással találkozunk. Az érdekes beszélgetések már jó előre be vannak jelölve a programfüzetben. Egyik eseményről rohanunk a másikra. Alig van idő az előadók egyikével-másikával egy sör és az elmaradhatatlan mícs kolbászkák melletti gondolatcserére. Amire délelőtt nincsen idő, azt délután vagy este bepótolhatjuk. Ilyenkor a szabadegyetemet az ezerszám érkező fiatalok népesítik be, akik a nagyszínpad koncertjeit hallgatják.

Esténként a szállodák, panziók, éttermek és más vendéglátóhelyek megtelnek a világ dolgairól csillogó szemmel vitatkozó magyarokkal és külföldiekkel, akik mernek nagyot álmodni.

A fő esemény Orbán Viktor szombat délelőtti beszéde, amire Erdélyből is több ezren érkeznek. Itt hangzott el a neoliberális dogmával szakító illiberális állam gondolata, ami mára régi vágású kereszténydemokráciává csiszolódott. De a miniszterelnök itt tartotta első uniós és NATO-ország vezetőjeként Donald Trumpot Magyarország számára jobb választásnak.

A szombati táborbontás után magyar rendszámú autók egész lavinája indul útnak, hogy a legrövidebb úton, vagy az útba eső ismerősöknél és látnivalóknál beiktatott szünetekkel visszatérjen Magyarországra. Arra a Magyarországra, amely következetes nemzetpolitikájával nem csak túltette magát a 2004. december 5-i népszavazás gyászos emlékén, de lassan ismét a Kárpát-medence meghatározó politikai szereplőjévé válik.

Kiszelly Zoltán

A szerző a XXI. Század Intézet regionális igazgatója.

Borítókép forrása: MTI