A kommunista diktatúra 1950-ben felszámolta az évszázados hagyományokkal rendelkező magyar helyi- és megyei önkormányzati rendszert. Helyette felállították a tanácsrendszert, amelynek egyetlen feladata a párt érdekeinek kiszolgálása volt. Az Antall-kormány 1990-es májusi megalakulását követően azonnal megkezdte az önkormányzati törvény megalkotását, amelyet a parlament még a nyáron elfogadott, így 1990. szeptember 30-án és október 14-én lezajlottak a helyhatósági választások, ezzel helyi szinten is megtörtént a rendszerváltoztatás. 

A II. világháborúban győztes szovjetek és amerikaiak a háború után Németországgal nem kötöttek békét, az állam területét megszállási zónákra osztották, amelyekből néhány év múlva két új német állam, a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság jött létre. A döntés családokat szakított szét, s az 1961-ben emelt berlini fal jelképesen megerősítette Európa kettéosztottságát. Így a keletnémetek számára a rendszerváltoztatás nem csupán a demokratikus berendezkedés kialakítását, de a nyugati országrésszel való egyesülést is jelentette. Ez végül 1990. október 3-án következett be.

1989. november 26-ra az SZDSZ, az FKGP, a Fidesz és az MSZDP négy kérdésben népszavazást írattak ki, az igenek mellett kampányolva. A négy kérdés arra vonatkozott, hogy 1) csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, 2) kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről, 3) elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában levő vagyonról, és 4) feloszlassák-e a Munkásőrséget? A népszavazás érvényes volt és minden kérdésben az igenek győztek. Az eredmény megakadályozta, hogy Pozsgay Imre személyében nagy valószínűséggel a volt állampárti politikus legyen Magyarország első szabadon választott köztársasági elnöke. 

1989 nyarán működő háromoldalú egyeztető fórum az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és társadalmi szervezetek részvételével. Az egyeztetések célja a pártállami berendezkedés alkotmányos átalakítása volt. A felek megegyeztek a békés átmenetben és a többpárti szabad választások kiírásában. A megállapodást két párt, az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá, de nem akadályoztatták a benne foglaltak végrehajtását.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, 1957-ben létrehozott párthadsereg. Célja a "szocialista államrend ellen irányuló tevékenység megakadályozása" volt. Az MSZMP félkatonai szervezeteként szolgált, tagjai biztosították az állampárt rendezvényeit. 1989-ben a Németh-kormány oszlatta fel, amelyet a „négyigenes” népszavazás megerősített.

Magyar Szocialista Párt. Az MSZMP utolsó kongresszusán, 1989. október 7-én született döntés a Magyar Szocialista Párt létrehozásáról. A párt az első szabad választásokon mindössze 33 mandátumot szerzett. Ez a választás felért egy népszavazással, az MSZP döbbenetesen alacsony eredménye pedig azt mutatta, hogy a magyar emberek nem kérnek többet a kommunizmusból.