1990. április 29-én kötött pártközi megállapodás, a választásokon a legtöbb szavazatot szerző két politikai erő között. Az egyezmény célja az ország működőképességének biztosítása volt, amire azért volt szükség, mert a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon számos döntést – így például a központi költségvetés megszavazását – kétharmados eredményű parlamenti szavazáshoz kötöttek, ami ellehetetlenítette volna az ország helyzetét. Az SZDSZ vállalta, hogy megszavazza az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást, cserébe az MDF biztosította a köztársasági elnöki hivatalt az SZDSZ jelöltje, Göncz Árpád számára.