Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezt a nevet 1956. október 31-én kapta a kommunista politikai erő, amelynek története egészen 1918 novemberéig a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásáig nyúlik vissza. 1945-öt követően Magyar Kommunista Párt, majd 1948-tól Magyar Dolgozók Pártja néven erőszakkal és a szovjet megszállók támogatásával megszerezte és meg is tartotta a hatalmat. 1989 őszén a párt kettészakadt: az állampártból kivált a Magyar Szocialista Párt, amely magát szociáldemokrata pártként határozta meg. 

Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1939-től Szociáldemokrata Párt (SZDP). 1890-ben alapított történelmi párt, amelyet 1948-ban erőszakkal egyesítettek a kommunista párttal. 1989-ben a szervezetet újraalapították, a párt tagja lett az Ellenzéki Kerekasztalnak és az egyik szorgalmazója volt a „négyigenes” népszavazásnak. Belső megosztottsága miatt az 1990-es első szabad választásokon nem szerzett mandátumot.

1991. augusztus 19-én Moszkva utcáit megszállták a Szovjet Hadsereg tankjai, közben a televízió a Hattyúk tava balettklasszikusát sugározta. Hamarosan a Moszkvai Rádió bemondója sokkolta a közvéleményt, amikor bejelentette, hogy az ország megvédése érdekében a hatalmat a Rendkívüli Állapot Állami Bizottsága vette át, egyben bejelentették a rendkívüli állapot bevezetését. A moszkvaiak és a leningrádiak ellenálltak, követelték a Bizottság feloszlatását és a krími nyaralójában fogva tartott Gorbacsov hazaszállítását. A puccskísérlet két nappal később összeomlott. 

1985 nyarán a Kádár-rendszer ellenzékéhez tartozó értelmiségiek szerveztek találkozót a monorierdői kempingben. Az illegális összejövetel a magyarországi ellenzék egyetlen közös megnyilatkozásának számít. Fő témái voltak: 1956 politikai öröksége, a határon túli magyarság helyzete, az emberi és állampolgári jogok és a gazdasági reformok esélyei.

1990. április 29-én kötött pártközi megállapodás, a választásokon a legtöbb szavazatot szerző két politikai erő között. Az egyezmény célja az ország működőképességének biztosítása volt, amire azért volt szükség, mert a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon számos döntést – így például a központi költségvetés megszavazását – kétharmados eredményű parlamenti szavazáshoz kötöttek, ami ellehetetlenítette volna az ország helyzetét. Az SZDSZ vállalta, hogy megszavazza az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást, cserébe az MDF biztosította a köztársasági elnöki hivatalt az SZDSZ jelöltje, Göncz Árpád számára. 

Magyar Demokrata Fórum. A lakiteleki találkozón megalakult szervezet elnökévé 1989-ben Antall Józsefet választották. A párt aktív szereplője volt a rendszerváltoztatás folyamatának, képviselői részt vettek az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. Az 1990-es első szabad választások során 164 mandátummal az MDF megnyerte a választást, majd koalícióra lépve az FKGP-vel és a KDNP-vel, Antall József vezetésével kormányt alakítottak.