Míg a nyugat-európai országok vezetői féltek a közép-európai rendszerváltoztatástól, a német újraegyesítéstől és a szovjet birodalom széthullásától, addig az idősebb George Bush – már csak az amerikai geopolitikai érdekekből fakadóan is – élénken támogatta Magyarország és az egykori közép–európai országok demokratizálódását és feltétel nélkül kiállt Németország egyesítése mellett. Ő volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki ellátogatott Magyarországra és rögtön emlékezetessé is vált a Kossuth téren széttépett beszédével. Egy nagyhatalom vezetőjétől szokatlan módon, mély baráti kapcsolatot alakított ki az első demokratikusan választott magyar miniszterelnökkel, Antall Józseffel.
Douglas Hurd egykori brit külügyminiszter visszaemlékezéseiből tudhatjuk, hogy Margaret Thatcher félt a német újraegyesítéstől, mert úgy vélte, hogy az azonnali és félelmetes növekedést hoz majd Németország gazdaságának, amely már eleve a legerősebb európai kereskedelmi partnere volt Nagy-Britanniának. Érthető módon, főként történelmi okokból, hasonlóan tartottak a franciák is Németország keleti részének demokratizálódásától és a szovjet birodalom széthullásától. Nem voltak fenntartásai ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok elnökének, George H. W. Bushnak, aki a nyugati hatalmak közül a legélénkebben támogatta a közép–európai rendszerváltoztatásokat és egyedüliként támogatta feltételek nélkül Németország egyesítését.
A reagani politikát követte
George H. W. Bush alelnökként és elnökként is meghatározó személyisége volt a XX. század utolsó évtizedeinek. Politikai pályafutása 1966-ban kezdődött, Texas állam republikánus képviselőjeként került be a Kongresszusba, ahol sohasem szavazott az olajérdekeltségek vagy a vietnami háború miatti katonai kiadások ellen. Pályája Richard Nixon elnöksége idején ívelt fel: 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt, ezután egy évig a Watergate-ügy hullámaitól megtépázott Republikánus Párt Országos Bizottságának elnökeként dolgozott. 1980 júliusában a republikánus elnökjelölő konvención Ronald Reagan őt választotta alelnökjelöltjévé.
A választási sikert követően, 1981. január 20-án George Bush az Egyesült Államok 43. alelnökeként tette le a hivatali esküt, és két elnöki cikluson át lojálisan képviselte a reagani politikát. Reagan számos jelentős diplomáciai feladattal bízta meg, így 1985-ben, Konsztantyin Csernyenko szovjet pártfőtitkár temetésekor ő folytatta az első megbeszéléseket Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának új főtitkárával.
Miután Reagan a második ciklusát követően nem indulhatott többé az elnökválasztáson, George H. W. Bush lett az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke. Elnöksége kezdetére esett a Szovjetunió széthullása, a közép–európai rendszerváltoztatás, a berlini fal leomlása. 1989 decemberében történelmi csúcstalálkozót tartott Mihail Gorbacsovval és a nyugati nagyhatalmak közül egyedül támogatta fenntartások nélkül a német újraegyesítést. Bush az idők során összesen 74 országban tárgyalt, 1983-ban még alelnökként járt Magyarországon is, ahol később, 1989 júliusában az amerikai elnökök közül elsőként tett hivatalos látogatást.
Mély barátságot ápolt Antall Józseffel
George H. W. Bush több szakértő tanácsa ellenére érkezett 1989 júliusában Varsóba és Budapestre Moszkva helyett, erős támogatást adva ezzel a közép–európai rendszerváltoztatások ügyének. Miután 1990 januárjában Antall József kongresszusi meghívásra Washingtonba látogatott, George Bush azonnal felfigyelt rá, így októberében látványos külsőségek közepette fogadta a Fehér Házban az első demokratikusan választott magyar kormány miniszterelnökét, beszélgetéseik pedig egy valódi barátság alapjait fektették le. Jól mutatja ezt, hogy amikor 1991 augusztusában a hadsereg és a KGB magas rangú tagjai puccsot kíséreltek meg Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke ellen, az amerikai elnök telefonon biztosította Antall Józsefet a támogatásáról.
A két vezető rendszeresen egyeztetett telefonon és levelek útján. 1991. október 4-én a Fehér Házban folytatott megbeszélésükön Antall a délszláv helyzet rendezését összekapcsolta a NATO általános válságkezelő szerepéről szóló javaslattal. A bizalmi viszony jele volt az is, hogy Antall József betegségének kiújulásakor 1992 júniusában Bush telefonon érdeklődött magyar kollégájának egészségi állapota iránt. Miután Bush elvesztette az 1992-es amerikai elnökválasztást, posztjáról távozva Antallhoz is írt búcsúlevelet, amelyben egyebek mellett azt írta: „Igaz barátja volt mind nekem, mind az amerikai népnek”. Fél évvel később pedig kölni kezelése idején írt Bush Antall Józsefnek egy újabb levelet, amelyben a felgyógyulásban bízó barát szavai voltak olvashatóak.
Volt elnökként 2001-ben harmadik alkalommal is felkereste Magyarországot, hogy átvegye Mádl Ferenc köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal kitüntetést. Jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügy- és Járai Zsigmond pénzügyminiszter, valamint e sorok írója.
George Bush 1945-ben nősült meg, hat gyermeke közül George W. Bush 2001 és 2009 között az Egyesült Államok 43. elnöke lett. 94 évesen hunyt el 2018. november 30-án.
Deák Dániel
A téma iránt érdeklődő olvasóknak a szerző ajánlja: Schmidt Mária (szerk.): Európa szerencséje. George H. W. Bush, az USA 41. elnöke című kötetét. (XX. Század Intézet, Budapest, 2012.)