A lipcsei Békés Forradalom egyik emlékkoncertjén az SED utolsó elnöke beszélne – polgárjogi aktivisták tömeges tiltakozása ellenére. (A cikk magyar és német nyelven is olvasható).
A hír szatíraként hangzott: „Október 9.én a Filharmonikusok a Békés Forradalom 30. évfordulóját emlékkoncerttel ünneplik. Az ünnepség szónokaként a Filharmonikusoknak Dr. Gregor Gysit sikerült megnyerniük.” Az NDK-s SED utolsó elnöke, mint az SED-diktatúra bukására visszatekintő megemlékezés szónoka?
A hír sajnos igaz, a 2019. május 23-i Leipziger Volkszeitungban olvasható. Számos polgárjogi aktivista tiltakozott a tervek ellen és a következő nyilatkozatot tették: „Nem tudjuk elhinni, hogy a történelem elfeledése olyan előrehaladott állapotban van, hogy most már azokat is meghívják ünnepi szónoklatot tartani, akik a forradalmat és az egységet valódi elszántsággal próbálták megakadályozni.”
Valóban: Gysi, aki a Die Linke képviselője, akkoriban a barrikád túloldalán állt. A SED régi tagjaként, valamint az NDK ügyvédi kollégiumainak az elnökeként az NDK-ban az úgynevezett nómenklatúrakáderek kiválasztott köréhez tartozott. Sem akkor nem volt jelen, amikor az emberek Lipcsében az utcákra mentek, sem akkor, amikor Berlinben a berlini fal megnyitását követelték. Kiváltképpen nem tartozott ellenzéki párthoz. Ehelyett vezető pozícióban ügyködött, amikor az SED hatalmának birtokosai pártjukat és államukat a bukástól akarták megmenteni.
Gysi szorosan kapcsolódott az SED-rezsimhez. Már apja is nagykövet, kultuszminiszter és az egyházi ügyek államtitkára volt – valamint az állambiztonság informátora. Ő maga Walter Ulbricht alatt lépett be a SED-be. Egyetemi tanulmányai alatt és a berlini szocialista ügyvédi kollégiumban végzett munkája során mindig megbízható elvtársként jeleskedett. Amikor elkezdett híres disszidenseket védeni, „Notar” (jegyző) fedőnév alatt az állambiztonsághoz az ügyfelekkel folytatott beszélgetéseiről rendszeresen besúgójelentések érkeztek be.
1989 őszén Gysi hirtelen feltűnt a politika színpadán. November 4-én beszédet mondott a kelet-berlini nagygyűlésen, ahol megvédte az SED vezető szerepét, és Honecker utódjának, Egon Krenznek megpróbált bizalmat szerezni. Egy hónappal később megválasztatta magát az SED elnökévé. Hogy az NDK állampártját abban az időben nem oszlatták fel, hanem a párt csak átnevezte magát, az elsősorban Gysinek volt köszönhető.
A lipcsei városvezetés időközben leszögezte, hogy nincs közük Gysi meghívásához. A lipcsei Filharmonikusok visszakoztak és kijelentették: „a rendezvényútmutató néhány része szerencsétlenül van megfogalmazva”. Gysin kívül más mások is meg vannak hívva, akik szintén átélték a történteket.
A bejelentés nem hangzott túl szavahihetően. Még májusban azt nyilatkozták a Filharmonikusok, hogy „megtiszteltetés, hogy e történelmi jelentőségű napon Gregor Gysi mond ünnepi beszédet”. És azóta minden tiltakozás ellenére határozottan kitartottak a meghívásuk mellett. Október 9-én tehát, amikor 30 évvel ezelőtt Lipcsében 70 ezer ember, annak ellenére, hogy erősen tartottak egy Kínához hasonló katonai beavatkozástól, az utcára ment, az SED utolsó elnöke beszél és értelmezi a történelmet. Márpedig az emlékkoncert célja, hogy a németországi Békés Forradalom kezdetére emlékezzen, a kecskére bízva a káposzta.
Hubertus Knabe
Wenn der Bock zum Gärtner wird
Bei einem Gedenkkonzert zur Friedlichen Revolution in Leipzig soll der letzte Vorsitzende der SED sprechen – trotz massiver Proteste von Bürgerrechtlern
Von Hubertus Knabe
Die Nachricht klang nach Satire: „Mit einem Gedenkkonzert begehen die Philharmoniker das 30. Jubiläum der Friedlichen Revolution am 9. Oktober. Als Festredner haben die Philharmoniker Dr. Gregor Gysi gewinnen können.“ Der letzte Vorsitzende der SED in der DDR als Redner zum Gedenken an den Sturz der SED-Diktatur?
Die Nachricht war ernst gemeint, nachzulesen in der Leipziger Volkszeitung vom 23. Mai 2019. Zahlreiche ehemalige Bürgerrechtler protestieren daraufhin gegen die Pläne und erklärten: „Wir können nicht glauben, dass die Geschichtsvergessenheit bereits so weit fortgeschritten ist, dass nun schon diejenigen zu Festreden eingeladen werden, die Revolution und Einheit mit aller Entschiedenheit zu verhindern suchten.“
In der Tat: Der heutige Linken-Abgeordnete Gysi stand damals auf der anderen Seite der Barrikade. Als langjähriges SED-Mitglied und Vorsitzender der DDR-Rechtsanwältekollegien gehörte er in der DDR zum erlauchten Kreis der sogenannten Nomenklaturkader. Er war weder dabei, als die Menschen in Leipzig auf die Straße gingen, noch als sie in Berlin die Öffnung der Mauer verlangten. Erst recht gehörte er keiner Oppositionspartei an. Stattdessen mischte an führender Stelle mit, als die SED-Machthaber ihre Partei und ihren Staat vor dem Untergang retten wollten.
Mit dem SED-Regime war Gysi eng verbunden. Schon sein Vater war Botschafter, Kulturminister und Staatssekretär für Kirchenfragen – und Informant der Staatssicherheit. Er selbst trat bereits unter Walter Ulbricht der SED bei. Während seines Studiums und seiner Tätigkeit im sozialistischen Rechtsanwaltskollegium Berlin tat er sich stets als zuverlässiger Parteigenosse hervor. Als er begann, prominente Dissidenten zu verteidigen, gingen bei der Stasi unter dem Decknamen „Notar“ regelmäßig Spitzelberichte über seine Mandantengespräche ein.
Im Herbst 1989 betrat Gysi plötzlich die politische Bühne. Er sprach auf der Großkundgebung in Ost-Berlin am 4. November, wo er die führende Rolle der SED verteidigte und um Vertrauen für Honeckers Nachfolger Egon Krenz warb. Einen Monat später ließ er sich selber zum Vorsitzenden der SED wählen. Dass die Diktaturpartei der DDR damals nicht aufgelöst wurde, sondern sich lediglich umbenannte, war in erster Linie Gysis Werk.
Die Leipziger Stadtverwaltung stelle inzwischen klar, dass sie mit der Gysi-Einladung nichts zu tun habe. Auch die Philharmonie Leipzig ruderte zurück und erklärte, „dass einige Wortlaute des Veranstaltungshinweises unglücklich formuliert“ seien. Neben Gysi seien auch noch andere Zeitzeugen eingeladen.
Besonders glaubwürdig wirkte die Mitteilung nicht. Noch im Mai hatten die Philharmoniker erklärt, es sei „eine Ehre, dass Gregor Gysi an diesem historischen Datum die Festrede hält.“ Und trotz aller Proteste haben sie seitdem strikt an ihrer Einladung festgehalten. Am 9. Oktober, als vor 30 Jahren in Leipzig 70.000 Menschen in großer Angst vor einem Militäreinsatz wie in China auf die Straße gingen, wird also der letzte Vorsitzende der SED sprechen und die Geschichte deuten. Bei diesem Gedenkkonzert, das an den Beginn der Friedlichen Revolution in Deutschland erinnern soll, wird damit der Bock zum Gärtner gemacht.