Krassó György a rendszerváltoztatás egyik legikonikusabb alakja volt. 1945-ben, fiatalon belépett a Magyar Kommunista Pártba, azonban szókimondása és a párttal szemben bátran felvállalt véleménye miatt az 1950-es években kizárták az MDP-ből, sőt egyetemi tanulmányait is felfüggesztették. 1956-ban, mint felkelő szabadságharcos vett részt a forradalom és szabadságharc eseményeiben. Egy évvel később tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1963-as szabadulása után mindvégig a Kádár-rendszer következetes ellenfele volt. Valamennyi antikommunista tüntetésen megjelent, saját szamizdat kiadót alapított, majd a rendszerváltoztatás idején létrehozta a Magyar Október Pártot.

Krassó szabadulását követően többször is útlevélért folyamodott a kommunista hatóságokhoz, mivel szerette volna meglátogatni Londonban élő bátyját. Végül 1985-ben megkapta a kiutazási engedélyt, hogy felkereshesse haldokló testvérét. Azonban Londonból nem tért haza, politikai menedékjogot kért és kapott a brit kormánytól. Antikommunista tevékenységét nem függesztette fel. Helyesen látta, hogy a magyar ellenzéki megmozdulások hírei nem jutnak el a külföldi közönséghez. Ezen a helyzeten kívánt változtatni a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat létrehozásával. Célja egy olyan hírügynökség létrehozása volt, amely minden magyarországi és az emigrációban történő magyar ellenzéki megmozdulásról tájékoztatja a nyugat-európai és az amerikai sajtó képviselőit. A híreket első kézből, otthonról kapta Krassó, akinek londoni telefonszáma ismert volt valamennyi magyar ellenzéki szervezet tagja előtt. Miután más forrásokból ellenőrizte a hírek valódiságát, párjával Háy Ágnessel közösen megszerkesztették az általában két-három oldalas angol és magyar nyelven megjelenő hírlevelet. A kétszemélyes hírügynökség így határozta meg saját célját: „Érdekli Önt az igazság arról, hogy mi történik ma Magyarországon? Arról, hogy mi történt 1956-ban? Arról, hogy a forradalom után hány szabadságharcost ítéltek halára, hányat vetettek börtönbe? Arról, hogy van-e remény a szabad Magyarország megszületésére? Ha minderre és sok más kérdésre választ szeretne kapni, ismerje meg és olvassa a Magyar Október Szabadsajtó kiadványait”.  

Az első közlemény publikálására 1986 októberében került sor. A kétoldalas hírlevél az Inconnu csoport 1956-os képzőművészeti felhívását valamint a csoport tagjai elleni hatósági fellépés hírét közölte. 1987-ben a tájékoztató már több mint 150 számot élt meg, míg egy évvel később már szinte napilapként üzemelt. Az egyes lapszámokat végig olvasva tökéletes képet kaphatunk a magyarországi antikommunista ellenzék tevékenységéről. „A Kádár-rendszer látszatstabilitásának egyik legfőbb forrása évtizedek óta a hamis tájékoztatás. A hivatalos sajtó és a Magyar Távirati Iroda hiányos és torz információkkal szolgált, a külföldi újságírók valóságnak hitték a látszatot. Aki igazat próbált mondani, azt otthon bebörtönözték, külföldön lejáratták, elszigetelték.” – írta Krassó az egyik 1987-es dátum nélküli számban. A Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztató Szolgálat hírlevelei az információhiányt és az abból eredő félretájékoztatást próbálták ellensúlyozni. Mivel a közlemények nem csak az ellenzéki megmozdulásokról, de az azokra adott hatósági reakciókról is beszámoltak, a hazai ellenzék tagjainak egyfajta védelmet is nyújtott a Krassó által biztosított nyilvánosság.

Krassó György portréja, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Magyar Posta Zrt. által a rendszerváltoztatók előtt tisztelgő 2019-ben kibocsátott bélyegíven

1989-ben a megcsappant a lapszám, ennek oka, hogy júniusban Krassó hazatért emigrációjából és ismételten aktív szerepet vállalt az ellenzék életében. Megalapította a Magyar Október Pártot, amely rendhagyó politikai akcióiról vált ismertté. Ezzel párhuzamosan a tájékoztató szolgálat tevékenységét befejezte. A fennmaradt hírlevelek a magyar antikommunista ellenzék tevékenységének korhű lenyomatai.

Balogh Gábor