Amikor a rendszerváltás időszakáról kell beszélni, furcsa érzések adódhatnak egy középkorú magyar emberben – fogalmazott Porga Gyula polgármester. Elmondta: a magyar rendszerváltásnak maga is húszas évei elején lehetett része, felnőtté válása a magyar demokrácia felnőtté válásával egy időben zajlott. A legtöbbet talán az mondja el minderről, hogy amikor 1988 februárjában megkezdte kötelező sorkatonai szolgálatát, elvtársként szólították őket, amelyből fél év múlva bajtársak lettek és 1989 augusztusában, a leszereléskor már úrként távozhattak a honvédség kötelékéből. Ebben a másfél évben a rendszerváltás egésze belesűrűsödött – hangsúlyozta.

Visszaemlékezve elmondta: olyan különleges miliő, hangulat, boldogság, örömteli várakozás jellemezte az időszakot, ami soha máskor nem érintette meg a magyarok szívét. A szerencsésebbek pedig nemcsak részesei, hanem formálói és alakítói is lehettek a rendszerváltásnak, ugyanis mindenki a saját területén igyekezett valamit hozzátenni a történésekhez. A tablókon a nagy szimbolikus eseményeket vehetjük sorba, de mindannyian, akik ekkor éltünk, személyes pillanatokkal is gazdagodtunk – fogalmazott.

Porga Gyula arról is beszélt: 2020-ban számos eseménnyel készül Veszprém a rendszerváltás időszakának ünneplésére, hiszen 1990-ben az első szabad választásokat követték a helyhatósági választások. Mindkettő olyan kiemelkedő eseménye a magyar történelemnek, amelyről fontos megemlékezni – emelte ki.

Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze a december 6-ai megnyitóval párhuzamot vonva kifejtette: 1989-ben, harminc évvel ezelőtt ünnepelhették meg igazából a Mikulást is Magyarországon. Az iskolákban, óvodákban már szabadon beszélhettek a Mikulásról a Télapó helyett, és akár Szent Miklósról is megemlékezhettek – tette hozzá.

Elmondta, a tárlat összeállításakor a készítőknek egyfajta kronológia összeállítása volt az első feladat, amely négy esztendőt ölelt fel 1988-tól 1991-ig, amikor az utolsó szovjet katona elhagyta Magyarország területét. Ennek során látták, hogy 1989-ben jóformán nem volt olyan hét, ahol legalább egy említésre méltó eseményt ne tudtak volna találni. Balogh Gábor 1989-et a „csodák esztendejének” nevezte, hiszen olyan események zajlottak akkor, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak Magyarországon és a közép-európai térségben is.

A kiállítás december 20-ig látható a városháza aulájában, összesen 24 magyar és 13 külföldi helyszínen mutatják be. Járt már Budapesten, Brüsszelben, Temesváron, Veszprém után Győrben és Zamárdiban lesz látható.