A közép-kelet-európai nemzetek emancipációs küzdelmei és az antikommunizmus voltak a döntő tényezők a szovjet rendszer megdöntésében; “a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat” – mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója Intézetünk A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján.
Schmidt Mária kormánybiztos előadásában elmondta: a kommunisták számára a történelem, vagyis a múlt birtoklása volt a legfontosabb, ehhez foggal-körömmel ragaszkodtak. „A kommunisták kisajátították a történelmet, elvették az általuk leigázott nemzetektől a jogot múltjaik értelmezésére, nemzeti szempontú értékelésére. Lecseréltették velük hőseiket, ünnepeiket, jelképeiket, el akarták feledtetni velük gyászaikat, sikereiket, büszkeségre okot adó eredményeiket.”
Hangsúlyozta: „Abban a pillanatban, amikor a rabbá tett nemzeteik visszaszerezték múltjaikat, a kommunistává parancsolt országok lerázták magukról az idegen megszállókat és vele az általuk rájuk kényszerített kommunista ideológiát.”
Schmidt Mária kiemelte: „A nemzeti mozgalmak újbóli térnyerése ellehetetlenítette a nemzeti kérdés meghaladását hirdető kommunista internacionalizmus utópista ideológiáját. 1989-90-ben tehát a nemzet győzött az osztály felett, a nemzetállam a birodalom felett, a magántulajdon és a piacgazdaság a tervutasításos állami gazdasági modell felett, a szabadság iránti kiolthatatlan vágy a rabságba és szolgaságba kényszerítés és mindenekelőtt azok felett, akik azt hirdették, hogy képesek végképp eltörölni a múltat.”
1989-1990-ben egy hatalmas antikommunista forradalmi hullám és nemzeti felszabadító mozgalom söpört végig a szovjetek által megszállt régióban. Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen hatalmas győzelmet arattunk a világ egyik leghatalmasabb birodalma felett – mutatott rá a kormánybiztos.
A nyugat-európai országokkal szemben fennálló konfliktus kapcsán elmondta: ha a „fejlett Nyugat” megértette volna 1989-1990 valós üzenetét”, „azt, hogy a közép-kelet-európai régió nem tűrte tovább, hogy érdekeit a Szovjetunió érdekeinek rendeljék alá, számításba vette volna, hogy térségünk előbb-utóbb a Nyugattal szemben is egyenrangúsodni akar.”
Schmidt Mária előadásában kitért arra is, hogy a 2015-ös migrációs válság előidézésében a nyugat-európai politikai elit „tevőlegesen részt vett” a Közel-Kelet destabilizálásával. „Ideológiai elfogultságukban nem vettek tudomást arról, hogy a nyugatbarát politikusok eltávolítása után vagy a radikális iszlám kerül helyzetbe, vagy radikális iszlám, más lehetőség nincs” – szögezte le.
A migránsok kötelező elosztási kvótájának tervére utalva úgy vélekedett, hogy (a nyugat-európai elit) „a beözönlők láttán, akciójuk kellemetlen következményeinek egy részét azonnal át akarták hárítani azokra a kelet-európai országokra, amelyek a válság előidézésében semmilyen szerepet nem játszottak”. Előadása szerint az illegális migrációban „inváziót” látó közép-európai országok egységbe tömörülése, saját érdekeik érvényre juttatása, határaik megvédése a nyugatiak számára „nem várt, felettébb kényelmetlen fejlemény” volt, ami annak is köszönhető, hogy nem értették meg 1989-90 üzenetét.
Schmidt Mária értékelése szerint a migráció miatt 2015-ben Európa keleti és nyugati törésvonala is megjelent a 2008-as válság okozta, már meglévő északi-déli megosztottság után. Németországot példaként említve a kormánybiztos arról is beszélt, hogy az ország újraegyesítése azért sikerült „féloldalasra”, mert a „múlttagadó és identitását vesztett” nyugati elit a keletiek gondolkodásbeli eltérésiről nem vett tudomást.
Mint vélekedett, a nemzeti kérdés 30 évvel ezelőtti diadala és az azóta is tartó közép-kelet-európai reneszánsza mára átgyűrűzött a Nyugatra is, amit azon törekvése idézett elő, hogy az Európai Uniót birodalommá változtassa. „Ez késztette ellenállásra a nemrég újra szabaddá váló egykori rab nemzeteke” – jelezte.
Schmidt Mária azt mondta: „1989-90 azt is megmutatta, hogy az utópikus célokból kiábrándult kelet-európai tömegek vissza akarnak térni a normalitáshoz”.„A nyugati élcsapat ezzel szemben késlekedés nélkül új utópikus projekt után nézett, amit a nyitott társadalomban meg is talált”– mutatott rá, majd szavai zárásaként úgy összegzett, hogy ez a globalizmus gazdasági céljait kiszolgáló elmélet a nemzetállamok lebontását hirdeti, mert azok akadályokat gördítenek a javak, az emberanyag és a kereskedelem mozgásának útjába.
A konferencián Schmidt Mária mellett Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Békés Márton, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója, Francesco Giubilei, az olaszországi Fondazione Tatarella elnöke és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa tartott még előadást.
(XXI. Század Intézet/MTI)