30 évvel az egyesítést követően még mindig óriási különbségek vannak Németország keleti és nyugati fele között. A történelmi aszimetria szembeötlő a bérek, az életszínvonal és a politikai értékrend tekintetében is. 

Egy keletberlini házaspár a német főváros harmadik legnagyobb napilapját vásárolta meg. Most kiderült, hogy egyikük korábban a Stasi-nak dolgozott. A reménykeltő újrakezdés kommunikációs katasztrófába fulladt.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szájer József európai parlamenti képviselő kapta idén a Petőfi-díjat. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Mol-csoport kitüntetését hétfőn adták át Budapesten, a Terror Háza Múzeumban.

Mely nemzet nem ápolja történelmét, nem tiszteli hőseit, nem emlékezik meg méltó és dicső módon múltjáról, és elődjeinek szabadságküzdelméről, annak nincs jelene; és a jövője is végleg veszélybe kerül – hallhattuk Brüsszelben, a „30 éve szabadon” című tárlaton, a Terror Háza Múzeum vándorkiállításán, amelyen Nagy Ervin filozófus, a XXI. Század Intézet kutatója képviselte a létesítményt.

Benoist 2019. november 11-én interjút adott a jobboldali Boulvard Voltaire online újságnak. A jobboldali filozófus kijelenti: „még mindig nem omlott le mindenkinek a fejében a berlini fal”, sőt, az Európai Unió ma már kétszeresen is a megosztottság állapotában van. Egyszerre van jelen a korábbi eredetű keleti-nyugati irányú törés, amihez az euró bevezetésének kudarca okán immáron hozzájárult az észak-déli irányú feszültség is. 

Aki megélte, soha sem felejti el azt a felszabadult boldogságot és örömöt, amit a kommunizmus bukásakor érzett. 30 évvel a rendszerváltoztatást követően ugyanakkor már sokan vannak, akik nem rendelkeznek személyes tapasztalattal a kommunista diktatúráról, így számukra készítettünk egy kisfilmet, ami érzékletesen bemutatja a különbséget.