Író, politikus, a monori és a lakiteleki találkozó résztvevője, az MDF egyik alapítója, 1990-től országgyűlési képviselője. 1989. március 15-én vezetésével az ellenzék jelképesen elfoglalta a Magyar Televízió épületét, ekkor jelentette ki: „Ne féltse tőlünk senki Magyarországot! Nagyon fogunk rá vigyázni, mert a miénk!”

Jogász, politikus, az Antall-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd titokminisztere, 1990 decemberétől belügyminiszter. Antall József halálát követően miniszterelnök.

Kommunista politikus, az MSZMP KB tagja, 1980-tól a Munkásőrség utolsó parancsnoka, aki biztosította Grósz Károlyt, az állampárt főtitkárát, hogy 1989. június 16-án háromezer munkásőrt tud mozgósítani az 1956-os hősök újratemetésének megakadályozására.

Vegyész, marketingszakember, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik alapítója. 1987-ben találkozott Kozma Imre zugligeti plébánossal, akivel közösen elhatározták, hogy létrehozzák a Szeretetszolgálatot. 1989-ben a máltaiak szervezték meg több mint ötvenezer keletnémet menekült ellátását a számukra felállított menekülttáborokban.

Közgazdász, politikus, részt vett az MDF gazdasági programjának kidolgozásában és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. 1990-től az MDF országgyűlési képviselője, 1991-ig az Antall-kormány ipari- és kereskedelmi minisztere, majd ezt követően a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Irodalomtörténész, politikus, az MDF egyik alapító tagja, majd ügyvezető elnöke, a Hitel című folyóirat alapító-szerkesztője.