A rendszerváltoztatással megkezdődött a közterületek átnevezésének eljárása. A cél a diktatúrát szimbolizáló elnevezések eltörlése és a közterületek újrakeresztelése volt. Mindez fontos részét képezte/képezi a történelmi igazságtétel folyamatának.

Az 1990-es első szabad országgyűlési választásokon nem csak újonnan alakult pártok mérették meg magukat, de a diktatúra alatt betiltott vagy elsorvasztott történelmi pártok is elindultak a voksokért. Így tett a Független Kisgazdapárt is. Írásunkban a párt választási plakátjaiból szemlézünk.

Az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállaló magyar cigány hősöket bemutató tablókiállítás nyílt kedden Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt. A tárlat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosság együttműködésében valósult meg. A tablókiállítás eddig 27 helyszínen járt. 

1988. augusztus 22-én a Romania Libera nevű disszidens román állampolgárokból álló csoport 24 órás éhségsztrájkkal egybekötött tiltakozásba kezdett a román nagykövetség közelében a Dózsa György út és a Thököly út kereszteződésénél. A demonstráció helyszínét a résztvevők a Román–Magyar Barátság Parkjának nevezték el. Később valamennyi tüntetésük során központi helyszínként szolgált a fás terület. A demonstráció célja a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozás volt.

1988 októberében az MSZMP vezetése a parlamenttel megszavaztatta a Bős–nagymarosi vízlépcső munkálatainak folytatását. A Duna kör és a környezetvédő mozgalmak nyilvános tiltakozásokkal reagáltak a pártállam döntésére. Október 30-án este fáklyás tüntetést szerveztek a beruházás elleni tiltakozás céljából. 

Az Andrássy út vége és a Városliget által körbezárt terület időtlen idők óta a főváros és Magyarország egyik legfontosabb közterülete. A Hősök tere és környéke az elmúlt száz évben valamennyi politikai rendszer életébe beírta a történetét. 1919-ben a bolsevik diktatúra idején szobrait „vörös rongyokba” öltöztették, 1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszus legjelentősebb eseményei itt zajlottak. 1945 után a kommunista diktatúra ugyan nem állította fel a téren Marx szobrát az 1919-es hagyományoknak megfelelően, de nem messze innen a Városliget szélén állíttatták fel Sztálin gigantikus szobrát, amelyet 1956-ban a forradalmárok ledöntöttek, de a szobor egykori helye a Kádár-diktatúra felvonulásainak fő színtere lett egészen 1988-ig. Ezt követően a Hősök tere lesz a legfontosabb politikai események helyszíne: rendszerváltoztató tüntetések, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak méltó elbúcsúztatása vagy éppen a közös éjféli ima a romániai forradalom áldozataiért egyaránt a tér történetéhez kapcsolódik.