Magyarországon a II. világháborút követő rövid demokratikus kísérlet után 1990-ig nem tartottak több párt versengésén alapuló demokratikus választást, amely parlamentáris berendezkedést eredményezett volna. Az 1990-es első szabad választáson 12 párt állított országos listát, közülük hat jutott a törvényhozásba. 

1989. december 15-én Temesvárott a helyi magyar, román és szerb lakosság élőlánccal védte meg az erőszakos kilakoltatástól a hősként tisztelt Tőkés László református lelkészt és családját. A szimpátiatüntetés hamarosan felkelésbe torkollott, amely átcsapott más erdélyi városokba és idővel a fővárosba, Bukarestbe is. Az események következtében megbukott a román kommunista diktatúra. Névadóját Ceaușescut és feleségét statáriális bírósági eljárás keretében halálra ítélték, majd kivégezték. 

1990. október 25-én a kormányzat gazdasági kényszerűségből 65 százalékos üzemanyagáremelést jelentett be. Erre október 25. és 28. között, négy napig a benzináremelés ellen tiltakozó taxisok bénították meg előbb Budapest forgalmát, majd Magyarország közúti közlekedésének jelentős részét. A taxisok igen jól szervezett blokádja váratlanul érte a kormányt, és bár az teljesen törvénytelen és etikátlan akció volt (a taxisok nem jelentették be 72 órával korábban a demonstrációt), a kabinet mégsem lépett föl erőszakkal. A kormányfő, Antall József egy műtétet követően épp kórházban feküdt. Az SZDSZ és Göncz Árpád köztársasági elnök, kihasználva a kormányzat kiszolgáltatott helyzetét, nyíltan a demonstrálók mellé álltak, tovább súlyosbítva a helyzetet. A helyzetet végül sikerült megoldani: a benzináremelést részletekben hajtották végre, a blokádban résztvevőket pedig nem vonták felelősségre.  

1950-ben a kommunista államhatalom megszüntette az évszázados hagyományokra épülő magyar önkormányzati rendszert. Helyette szovjet mintára kiépítették a tanácsok hálózatát. A tanácsrendszer felszámolására 1990 őszén az első szabad önkormányzati választások következtében került sor. 

A Szakszervezetek Országos Tanácsa az ország számos pontján üzemeltetett nyaralóhelyeket, ahol a szakszervezeti tagok tölthették ingyen, vagy alacsony önköltséggel egy-két hetes szabadságukat. A SZOT-üdülő a gulyáskommunizmus egyik jelképe volt. 

1980-ban, a lengyelországi gdański Lenin hajógyárban megalapított független szakszervezet. Vezetője Lech Wałęsa lett. Egy évvel később Lengyelországban Jaruzełski tábornok szükségállapotot hirdetett, a szervezetet betiltották, azonban II. János Pál pápa és a Reagan-kormányzat támogatásának köszönhetően a szakszervezet az illegalitásban is sikeresen működött, így az évtized végén a lengyelországi rendszerváltoztatás főszereplőjévé vált.