A Szovjetunióban Gorbacsov által 1985-ben meghirdetett reformcsomag neve, amely a társadalmi, gazdasági és külpolitikai nyitást szolgálta a rendszeren belüli változtatásokkal. A szó jelentése gazdasági és társadalmi „átalakítás” (szó szerint: átépítés), amely mellett rendszeresen használták a „glasznoszty” kifejezést is, amely politikai „nyíltságot" jelenti.

Egyetlen párt hatalmára épülő diktatórikus uralom. A berendezkedés sajátossága, hogy a párt az élet minden területére kiterjeszti a befolyását. Magyarországot és a térség államait is ez jellemezte a kommunizmus évtizedeiben, egészen 1990-ig.  

Az 1989 augusztusában Sopron közelében, Filep Mária és a debreceni MDF szervezet által az osztrák–magyar határ mellett megrendezett rendezvény védnökei Pozsgay Imre és Habsburg Ottó voltak. A baráti találkozó jelentősége abban állt, hogy az ideiglenesen megnyitott osztrák–magyar határon több száz keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába, ahonnan az NSZK-ba távoztak. Ily módon a Páneurópai Piknik fontos előzménye a vasfüggöny lebontásának és Németország újraegyesítésének. 1989 szeptembertől az NDK állampolgárai a magyar kormány döntését követően hivatalosan is átléphettek Ausztriába.

A Szovjetunióban és az érdekszférájába került közép- és kelet-európai országokban a II. világháború utáni lakáshiány enyhítésére megalkotott lakástípus. Az általában 4–10 emeletes, 20–30 méter magasságú, előregyártott elemekből, panelekből álló épületek a mai napig meghatározó építészeti elemei a térség országainak. 

A kommunista diktatúra 1950-ben felszámolta az évszázados hagyományokkal rendelkező magyar helyi- és megyei önkormányzati rendszert. Helyette felállították a tanácsrendszert, amelynek egyetlen feladata a párt érdekeinek kiszolgálása volt. Az Antall-kormány 1990-es májusi megalakulását követően azonnal megkezdte az önkormányzati törvény megalkotását, amelyet a parlament még a nyáron elfogadott, így 1990. szeptember 30-án és október 14-én lezajlottak a helyhatósági választások, ezzel helyi szinten is megtörtént a rendszerváltoztatás. 

A II. világháborúban győztes szovjetek és amerikaiak a háború után Németországgal nem kötöttek békét, az állam területét megszállási zónákra osztották, amelyekből néhány év múlva két új német állam, a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság jött létre. A döntés családokat szakított szét, s az 1961-ben emelt berlini fal jelképesen megerősítette Európa kettéosztottságát. Így a keletnémetek számára a rendszerváltoztatás nem csupán a demokratikus berendezkedés kialakítását, de a nyugati országrésszel való egyesülést is jelentette. Ez végül 1990. október 3-án következett be.