Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A kommunista országok gazdasági kényszerszövetsége, amely 1949 és 1991 között ellehetetlenítette a közép-európai országok önálló gazdasági fejlődését és kibontakozását. A mit és mennyit termelni kérdését Moszkvában döntötték el, figyelmen kívül hagyva az adott ország teljesítőképességét és minden egyéb gazdasági körülményt. A szervezet hibás politikája nagyban hozzájárult a közép-európai országok gazdasági és pénzügyi válságához, valamint a külföldi eladósodáshoz. 

Kereszténydemokrata Néppárt. 1944-ben alapított történelmi párt. 1989-ben a diktatúra évtizedei után újjászervezték, tagja lett az Ellenzéki Kerekasztalnak, az első szabad országgyűlési választásokon 21 mandátumot szereztek. A párt koalícióra lépett az MDF-el és az FKGP-vel, így közösen alkottak kormányt, amelybe a KDNP egy minisztert delegált, a népjóléti tárca élére. 

Más elnevezéssel a „vörös fáraó”, Nicolae Ceaușescu román kommunista diktátor önmagára aggatott jelzői. A diktátor és felesége Közép-Európa utolsó sztálinista diktatúráját működtették Romániában, amelynek a Temesvárott 1989 decemberében a Tőkés László melletti szimpátiatüntetésből kirobbanó forradalom vetett véget. 

Négyzetes alaprajzú, 100 négyzetméternél nem nagyobb alapterületű, földszintes, sátortetős típusterv alapján épített lakóház. A mai napig a vidéki Magyarország meghatározó építészeti eleme.

A II. világháború végétől egészen 1989-ig zajló nagyhatalmi szembenállás a Szovjetunió vezette kommunista blokk, valamint az Amerikai Egyesült Államok és a „szabad világ” között. Kisebb helyi, általában közvetítők által vívott háborúkat nem számítva a fogalom az ideológiai, társadalmi, gazdasági és fegyverkezési szembenállás évtizedeit jelenti. 

Az NDK-ban, Lipcsében zajló antikommunista tüntetések. Az első demonstrációra 1989. szeptember 4-én került sor, majd sorozatosan újabbak követték a hétfői napokon. A „hétfői tüntetések” a keletnémet rendszerváltoztatás egyik jelképévé váltak.