A termelőszövetkezettől egyéni gazdálkodásra kapott földterület, a gulyáskommunizmus egyik kulcsfogalma. 

Az MSZMP társadalmi ernyőszervezete. Vezetője, Pozsgay Imre és lapja, a Magyar Nemzet a rendszerváltoztatás előkészítésében fontos szerepet játszott. Utódszervezete az 1990-es választásokon sikertelenül induló Hazafias Választási Koalíció volt.

Az Európát mesterségesen kettészelő vasfüggöny osztrák–magyar szakaszának egy részét a Páneurópai Piknik keretében 1989. augusztus 19-én nyitották meg. Ezzel a Magyarországon tartózkodó keletnémet állampolgárok szabadon Ausztriába távozhattak. 

Kolbász a hűtőben, „maszekmunka”, Trapper-farmernadrág, SZOT-üdülő: egytől-egyig a „legvidámabb barakknak” nevezett Magyarország kulcsszavai. A Kádár-korszak ezzel kínált kiegyezést az 1956-os megtorlások után az embereknek. Az új társadalmi szerződés lényege: amennyiben nem szólnak bele a politikába, az állam biztosítja a mindennapi megélhetéshez szükséges javakat és megnyit egy szűk teret a magántevékenység folytatásához. 

Valójában találóbb lenne a Grundig-turizmus, mert a világútlevél bevezetését követően sokkal több Grundig videomagnó, mint Gorenje-hűtő érkezett Ausztriából Magyarországra. Azonban a sajtót olyan Hegyeshalomnál belépésre váró Zsigulik és Trabantok képe járta be, amelyek tetejét az áhított hűtőszekrény ékesítette. Az Ausztriába vásárolni utazó magyarok ekkor tapasztalhatták meg, hogy milyen óriási technológiai és gazdasági lemaradásba taszította Magyarországot a kommunizmus.

Gazdasági Munkaközösség. 1982-ben létrehozott gazdasági társasági forma, amely hivatalosan magánszemélyek fogyasztási és egyéb szolgáltatási tevékenységét végezte. Az 1980-as években taxisok, szabadkasszás boltok, vendéglátóipari és szolgáltató helységek (pl. fodrászat) működött ebben a formában. Hivatalosan a bejelentett tevékenységet főmunkaidőn kívül kellett (volna) végezni.