1989. november 26-ra az SZDSZ, az FKGP, a Fidesz és az MSZDP négy kérdésben népszavazást írattak ki, az igenek mellett kampányolva. A négy kérdés arra vonatkozott, hogy 1) csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, 2) kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről, 3) elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában levő vagyonról, és 4) feloszlassák-e a Munkásőrséget? A népszavazás érvényes volt és minden kérdésben az igenek győztek. Az eredmény megakadályozta, hogy Pozsgay Imre személyében nagy valószínűséggel a volt állampárti politikus legyen Magyarország első szabadon választott köztársasági elnöke. 

1989 nyarán működő háromoldalú egyeztető fórum az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és társadalmi szervezetek részvételével. Az egyeztetések célja a pártállami berendezkedés alkotmányos átalakítása volt. A felek megegyeztek a békés átmenetben és a többpárti szabad választások kiírásában. A megállapodást két párt, az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá, de nem akadályoztatták a benne foglaltak végrehajtását.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, 1957-ben létrehozott párthadsereg. Célja a "szocialista államrend ellen irányuló tevékenység megakadályozása" volt. Az MSZMP félkatonai szervezeteként szolgált, tagjai biztosították az állampárt rendezvényeit. 1989-ben a Németh-kormány oszlatta fel, amelyet a „négyigenes” népszavazás megerősített.

Magyar Szocialista Párt. Az MSZMP utolsó kongresszusán, 1989. október 7-én született döntés a Magyar Szocialista Párt létrehozásáról. A párt az első szabad választásokon mindössze 33 mandátumot szerzett. Ez a választás felért egy népszavazással, az MSZP döbbenetesen alacsony eredménye pedig azt mutatta, hogy a magyar emberek nem kérnek többet a kommunizmusból. 

Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezt a nevet 1956. október 31-én kapta a kommunista politikai erő, amelynek története egészen 1918 novemberéig a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásáig nyúlik vissza. 1945-öt követően Magyar Kommunista Párt, majd 1948-tól Magyar Dolgozók Pártja néven erőszakkal és a szovjet megszállók támogatásával megszerezte és meg is tartotta a hatalmat. 1989 őszén a párt kettészakadt: az állampártból kivált a Magyar Szocialista Párt, amely magát szociáldemokrata pártként határozta meg. 

Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1939-től Szociáldemokrata Párt (SZDP). 1890-ben alapított történelmi párt, amelyet 1948-ban erőszakkal egyesítettek a kommunista párttal. 1989-ben a szervezetet újraalapították, a párt tagja lett az Ellenzéki Kerekasztalnak és az egyik szorgalmazója volt a „négyigenes” népszavazásnak. Belső megosztottsága miatt az 1990-es első szabad választásokon nem szerzett mandátumot.