Az Országgyűlés a koronás kis címert nyilvánítja Magyarország állami jelképévé. – Az MDF Országos Gyűlésén Antall József kijelenti, hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének érzi magát.

Mohácsi László mintakészítő kisiparos koronás magyar címert készít
MTI Fotó: Balaton József

A magyarországi egyházak hittudományi akadémiáit államilag elismert egyetemekké nyilvánítják.

42 évi szünet után újra megkezdi működését a Budapesti Értéktőzsde (BÉT).

Az Országgyűlés elfogadja a kormányprogramot, megalakul az első szabadon választott magyar kormány. Miniszterelnök: Antall József, belügyminiszter: Horváth Balázs, földművelésügyi miniszter: Nagy Ferenc József, honvédelmi miniszter: Für Lajos, igazságügyi miniszter: Balsai István, környezetvédelmi miniszter: Keresztes K. Sándor, ipari és kereskedelmi miniszter: Bod Péter Ákos, közlekedési és hírközlési miniszter: Siklós Csaba, külügyminiszter: Jeszenszky Géza, munkaügyi miniszter: Győriványi Sándor, művelődési és közoktatási miniszter: Andrásfalvy Bertalan, nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla, népjóléti miniszter: Surján László, pénzügyminiszter: Rabár Ferenc, tárca nélküli miniszterek: Kiss Gyula, Gerbovits Jenő és Mádl Ferenc.

Az Antall-kormány tagjai
MTI Fotó: Schichmann Béla

George Bush amerikai elnök Washingtonban fogadja Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnököt. – Nyilvánosságra hozzák a Fővárosi Bíróság állásfoglalását, amely az 1990: XXVI. tc. (az ún. semmisségi törvény) alapján semmisnek nyilvánította a Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek ellen 1949-ben a Népbíróság által hozott törvénysértő ítéletet. Ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy a bíboros földi maradványai hazakerüljenek Ausztriából egykori székhelyére, az esztergomi Bazilikába.

Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök Antall Józsefet, a választásokon legtöbb mandátumot szerzett MDF elnökét kéri fel kormányalakításra.