Megkezdődik az MSZMP XIV., rendkívüli kongresszusa. A négynapos értekezlet során döntés születik a Magyar Szocialista Munkáspárt feloszlatásáról és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalapításáról. Az új párt jogutódként megörökli az MSZMP vagyonát. A „keményvonalas” irányt követő Marxista Egységplatform azonban felhívásban nyilvánítja ki, hogy az MSZMP nem szűnt meg, így a párt lényegében kettészakad.

A Magyar Államvasutaknál hatályon kívül helyezik az eddig kötelező „elvtárs” megszólítást.

Vasúti tisztek avatása a Nyugati pályaudvar előtt
MTI Fotó: Demecs Zsolt

Az SZDSZ és a Fidesz közös nagygyűlést tart Budapesten. A két szervezet vezetői a háromoldalú egyeztető tárgyalások tanulságairól beszélnek, és a négyigenes népszavazáson való részvételre buzdítanak.

Az FKGP budapesti szervezete kijelenti, hogy támogatja Habsburg Ottó köztársasági elnöknek való jelölését és ennek érdekében aláírásgyűjtésbe kezd.

Az SZDSZ aláírásgyűjtést kezdeményez négy kérdés népszavazásra bocsátása érdekében: 1. Kivonuljon-e az MSZMP a munkahelyekről? 2. Elszámoljon-e az MSZMP a vagyonáról? 3. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? 4. A szabad választások után vagy azt megelőzően válasszák-e a köztársasági elnököt?

A „négyigenes" népszavazás plakátjaival teleragasztott palánk a Nyugati pályaudvar előtt
MTI Fotó: Bartos Gyula

Lezárul a nemzeti kerekasztal-tárgyalások első szakasza. Megállapodás születik az ún. sarkalatos közjogi kérdésekben. Az egyezményt az SZDSZ és a Fidesz képviselői nem írják alá. Az MSZMP elfogadja az EKA javaslatát, hogy az alkotmánymódosítás hatálybalépésével mondjon le az Elnöki Tanács, ezt követően pedig az Országgyűlés elnöke lássa el az államfői teendőket, egészen a köztársasági elnök megválasztásáig. (Az SZDSZ és a Fidesz épp azért nem látja el kézjegyével az egyezményt, mert az lehetővé teszi, hogy az államfőt már a parlamenti választások előtt megválasszák.) Az MDF jegyzéket csatol a megállapodáshoz.