„... Ezt már nem tudják visszacsinálni” – Zétényi Zsolt ügyvéd, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság volt főtitkára, korábbi MDF-es országgyűlési képviselő.

„Sosem fogom elfelejteni az 1989. március 15-ei ünnepséget.” – Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár, a nemzetközi sportpályázatok kormánybiztosa.

2015-ös interjúrészlet Kónyáné Kutrucz Katalinnal.

A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, de így volt ez a rendszerváltoztatás éveiben is.

Óvónőként szeretett volna elhelyezkedni Bátonyterenyén 1982-ben, de akkor kellett a hely a tanácselnök lányának, így végül - óvónői végzettsége ellenére – egy virágüzletet vezetett. Berki Judit Kisvárdáról származik, ahol nagyapja még patkolókovács volt. Édesapja is a kovácsműhelyben dolgozott, egészen addig, míg elfogytak a lovak a környékről és nem maradt elég munka a két kovácsnak. A család ezért Budapestre költözik, Judit viszont 1982-ben kislánya asztmája miatt választja mégis a vidéket.

Gyermek-foglalkozásokat tartott, nevelőotthonban dolgozott, majd hét éven át vezette az ország első lakásotthonát, ahol a régi hodályok helyett kisebb, családiasabb otthonokban élnek a gyerekek. A rendszerváltoztatás éveiben újra főiskolára járt, akkor kezd gondolkodni a fennálló rendszerről. “Akkor látod, hogy valami nagyon nincsen rendben. Hogy arról van szó, hogy a pártállam ráteszi a kezét mindenre” - emlékszik vissza egy korábbi interjúban. 2002-ben a kormány Romaügyi Hivatalának vezetője, ahonnan csalódottan állt fel. Ma az ország egyik legjobban működő tanodahálózatát működteti Nógrád-megyében.

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából – harminc évvel 1989 után – olyan magyar romák sorstörténetét mutatjuk be kampányunkban, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek példát mutattak.

Bogdán János mert nagyot álmodni: esztergályosból a világ első cigány gimnáziumát hozta létre. János szegény család hatodik gyermekeként született a somogyi Görgeteg szőlőhegyén. Esztergályosnak tanult, majd magyar-történelem, később filozófia szakot végzett. 1990-től Orsós Annával, Derdák Tiborral és Vörös Istvánnal négyesben kitalálják és megszervezik a Gandhi Gimnáziumot, ahol tehetséges cigány gyerekek tanulhatnak és mehetnek tovább egyetemre. A Kádár-rendszer többé-kevésbé arról szólt, hogy ’ezeknek a roma embereknek olyanoknak kéne lennie, amilyenek mi magunk vagyunk”. Maximum vasárnap valamilyen folklór tevékenység folyjék, táncoljanak, énekeljenek, danolásszanak, ahogy ugye, a vérükben benne lenne. Mi viszont azt gondoljuk, hogy ez egy élő kultúra, amit művelni kell" - mondta el egy korabeli felvételen. 1998-ban hívták a nagypolitikába, de Jánosnak a cigányság volt a szívügye, a helyi kisebbségi választáson mérettette meg magát. 1998-ban Solt Ottília díjat kapott. 1999-ben autóbalesetben vesztette életét, négy fiút hagyva maga után. A Gandhiban azóta sok száz cigány fiatal szerzett érettségit.

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából – harminc évvel 1989 után – olyan magyar romák sorstörténetét mutatjuk be kampányunkban, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek példát mutattak.