Sorozatunkban a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány rendszerváltoztatás történetéhez illeszkedő kiadványait mutatjuk be. Mai írásunkban Mart Laar észt történész, volt miniszterelnök Vissza a jövőbe című kötetét ismertetjük. A szerző részletesen elemzi Közép-Európa sorsát a második világháború végétől a hidegháború befejezésééig, bemutatván azt a folyamatot, amely során a közép-európai emberek legyőzték a kommunizmust és visszaszerezték országaik szabadságát.
Mart Laar könyve szakít azzal a nyugati történetírói hagyománnyal, amely szerint Közép-Európa a szabadságát elsősorban Gorbacsovnak és más politikai vezetőknek köszönheti, s nem saját polgárainak. Ezzel szemben, emeli ki a szerző, a hidegháború története során a közép-európai országokban megvalósuló antikommunista ellenállás különböző formáiban (sztrájkok, forradalmak, szabadságharcok) résztvevő sokszor névtelen hősök voltak azok, akik visszaszerezték országaik szabadságát, s ezzel megteremtették Európa újraegyesítésének a feltételeit. De nem ez az egyetlen nyugati eredetű – szándékos – félreértelmezés, amelyre Mart Laar rávilágít könyvében. Nyugat-Európában előszeretettel beszélnek úgy térségünkről, mint „Kelet-Európáról”, összemosva több régiót kezdve az Uraltól egészen a Balkán-félszigetig. A szerző ezt elveti, s kiáll a Közép-Európa-gondolat mellett, kiemelve, hogy a térség földrajzi helyzetéből (közép) adódóan mind a keleti, mind pedig a nyugati világban megtalálja saját politikai és kulturális gyökereit.
A folytatásban részletesen elemzi Európa megosztásának történetét, amelynek kezdetét az első világháborúig vezeti vissza. Ugyan a balti országok és Lengyelország a háború végén sikeresen vette fel a küzdelmet a Lenin vezette bolsevikok és a Vörös Hadsereg ellen, de nagyhatalmi garancia nélkül csak rövid időre – két évtizedre sem – sikerült garantálni a közép-európai országok függetlenségét. Így az 1938-as müncheni egyezmény és az 1939-es Sztálin–Hitler megállapodás következménye (leánykori nevén: Molotov–Ribbentrop paktum) bele volt kódolva az 1920 utáni hibás és garanciák nélküli rendezésbe. Amit Hitler 1939-ben a paktum aláírásával a Szovjetuniónak juttatott, azt a nyugati nagyhatalmak – az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia – a második világháborút követő rendezés során nem csupán elismerte, de a balti mellett a közép-európai országok szovjet szférába való helyezését is jóváhagyta. Ami ezután ebben a régióban következett az szovjet korszakként vonult be a történelembe. Két egymást követő fejezetben mutatja be a szerző a szovjetizált országokban megvalósult állami terrorizmus, valamint az idegen megszállás és a kommunista diktatúra ellen létrejövő ellenállás történetét.
Külön fejezetet szán a hidegháborúban bekövetkező fordulat eseményeinek ismertetésére. Részletesen kitér a lengyelországi Szolidaritás szakszervezet tevékenységére, a Szovjet Hadsereg afganisztáni fiaskójára, emellett behatóan ismerteti Szent II. János Pál pápa és Ronald Reagan amerikai elnök történelmi szerepét a kommunizmus megdöntésében és a közép-európai népek szabadságharcának támogatásában. Mart Laar kifejti, hogy Gorbacsovot a peresztrojka és a glasznoszty meghirdetésére elsősorban ezek az események és a mögöttük álló személyiségek sarkallták, nem pedig saját politikai gondolkodása. Gorbacsov kiengedte a szellemet a palackból, arra számítva, hogy engedményekkel megmentheti a kommunista világbirodalmat. Óriásit hibázott, mutat rá a szerző, aki egy frappáns hasonlattal támasztotta alá a szovjet pártvezető tévedésének következményeit: „A szovjet vezetők elfelejtették, hogy a demokrácia olyan, mint a fogkrém. Könnyű kinyomni, de próbáljuk csak meg visszatömni a tubusba.”
Az 1980-as években két fő témakör tematizálta a közép-európai ellenzéki megmozdulásokat: a környezetvédelem és a nemzeti történelem visszaszerzése. Ez volt az a két témakör, ami a legtöbb embert vitte az utcára antikommunista tüntetések keretében szerte a régióban. Mart Laar ezt követően tételesen bemutatja az egyes országokban lezajlott rendszerváltoztató eseményeket. A fejezetet 1991. szeptember 17-vel zárja le. Ezen a napon az ENSZ new york-i székháza előtt felhúzták Észtország, Lettország és Litvánia zászlóit, ezzel elismerve azt, hogy valamennyi közép-európai ország visszaszerezte a függetlenségét. A kötet zárásaként a rendszerváltoztatás után eltelt két évtized kapcsán von mérleget a szerző. A könyv ezen szakaszát a közép-európai országok gazdasági helyzetét bemutató táblázatok és válogatott bibliográfia zárja.
Mart Laar történészt, Észtország volt miniszterelnökét 2011-ben a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány és a MOL Nyrt Petőfi-díjjal tüntette ki, elismerve teljesítményét, amely a közép-európai népek szabadságáért vállalt küzdelem részét képezi.
Balogh Gábor
Mart Laar: Vissza a jövőbe. (második, bővített kiadás) XX. Század Intézet, Bp. 2010.
A kötet a Terror Háza Múzeum webshopjában, ide kattintva megvásárolható.
A sorozat eddig megjelent írásai:
Együtt, egyedül – A szolidaritás naplója
Helmut Kohl – Az egyesítés kancellárja
Álomszövők – Nőnek lenni a Kádár-korban