Az 1991-es esztendő kétségkívül legfontosabb nemzetközi eseménye a Szovjetunió megszűnése volt. A kommunista világbirodalom bukása egy hosszú folyamat végeredménye: a hiánygazdaság, az erőltetett fegyvergyártás, a nemzetiségi problémák az 1991-es esztendőben értek a csúcspontra: a több mint 70 éve tartó szovjet kísérlet, amely tízmilliók életét követelte, véget ért. Az 1991-es év eseményeiről Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze beszélt a Kossuth Rádió, 30 éve szabadon című műsorában.

A rendszerváltoztatás folyamata nem ért véget 1990-ben az első szabad választások megrendezésével és a független magyar Országgyűlés, valamint az Antall-kormány eskütételével. Az 1990-es esztendő előre megmutatta, hogy nem lesz egyszerű dolga az első szabadon választott magyar kormányzatnak. Nem csak a súlyos gazdasági örökséggel és az ellenzéki pártok aknamunkájával kellett megküzdenie, de vissza kellett szereznie az ország függetlenségét. Mindez 30 évvel ezelőtt, 1991-ben ment végbe, joggal tekinthetjük tehát ezt az esztendőt a függetlenség évének. 

Cikksorozatunk korábbi részeiben bemutattuk, hogy Bulgáriában miként alakult ki az 1980-as évek végére az ellenzékiség, jelen írásunkban azt vizsgáljuk, hogyan zajlottak a kerekasztal-tárgyalások.

A 2020-as Év honlapja versenyen oktatás kategóriában különdíjat nyert a rendszerváltoztatás történetét és a 30 éve szabadon emlékév programjait bemutató 30eveszabadon.hu honlapunk. Az elismerést tanúsító oklevelet Schmidt Mária az emlékév kormánybiztosa, a pályázatot benyújtó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója vette át a Terror Háza Múzeumban.

Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője és Kónya Imre, a Boross-kormány volt belügyminisztere vehette át a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapította Petőfi-díjakat a Terror Háza Múzeumban.