Magyarországon a politikai perek száma az 1960-as évektől jelentős számban csökkent. A pártirányítás alatt álló rendőrség és a bíróságok igyekeztek közbűntényes eseteket kreálni az általuk üldözött ellenzékiek cselekedeteiből, az egyértelműen antikommunista megnyilvánulásokból. Ezzel azt a benyomást akarták kelteni a közvéleményben, bel- és külföldön egyaránt – hogy Magyarországon nincs jelentős antikommunista megnyilvánulás. Néhány esetben azonban kivételt tettek, megrendeztek egy-egy politikai pert, hogy senki se felejtse el milyen országban él valójában, és hogy igenis van vesztenivalója. Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai pere volt az utolsó ebben a sorban, 1988-ban!

Még létezett a Varsói Szerződés és a KGST, a közép-európai országok területén még szovjet megszálló csapatok tartózkodtak, amikor Antall József, Magyarország miniszterelnöke, Václav Havel csehszlovák elnök és Lech Wałesa lengyel elnök 1991. február 15-én közös deklarációjukban létrehozta a Visegrádi Együttműködést. A szövetség célja a három ország külpolitikai irányvonalának összehangolása, érdekérvényesítő képességének erősítése volt. Ezen belül a szovjet blokkból való kiszakadás, az euroatlanti csatlakozás előremozdítása, a demokrácia védelme és a totalitárius múlt hagyatékának felszámolása szerepelt az első helyen. 

30 évvel ezelőtt, 1991. február 12-én hunyt el Krassó György, 1956-os szabadságharcos, a Kádár-korszak egyik legismertebb és legeredetibb antikommunista ellenállója.

A szovjet csapatok Magyarország területéről való kivonásáról szóló egyezményt 1990 márciusában írták alá a két ország külügyminiszterei. A kivonás befejezésének dátumaként 1991. június 30-át jelölték meg. A külső szemlélő számára olybá tűnhetett, mintha az Antall-kormánynak mindezzel már feladata sem lett volna, azonban nagyon hamar kiderült, hogy az 1990. márciusi egyezmény nem több egy papírfecninél, valójában az első szabadon választott magyar kormány érdekérvényesítő-képessége, valamint a Szovjetunió aktuális belpolitikai helyzete határozta meg a csapatkivonás végrehajtásának sebességét. A kabinet sikeres politikájának eredményeképpen a csapatok végül két héttel a megadott határidő előtt távoztak, úgy hogy közben sikerült elhárítani a szovjetek elképesztő anyagi követeléseit is.

Cikksorozatunk előző részeiben a balti rendszerváltoztatáshoz vezető utat mutattuk be, jelen írásunkban azt szemléltetjük, hogy Európa három kis elnyomott nemzete hogyan nyerte vissza függetlenségét.

„Románok, magyarok, legyetek szabadok!” – többek között ez a felirat volt olvasható a tüntetés résztvevői által magasba emelt transzparenseken. A Menedék Bizottság által meghirdetett demonstráció célja az egy évvel azelőtti, romániai, brassói munkáslázadás iránti szolidaritás kifejezése volt. A szervezők az évfordulóra „Románia Napot” hirdettek, amelynek a felvonulás csak az egyik programeleme volt. A belügyi szervek rendőrrohammal fogadták a megemlékezőket.