Az 1989 november–decemberében lezajló vértelen forradalom eredményeként Csehszlovákiában megbukott a kommunista diktatúra. A rendszerváltoztató erőket tömörítő Civil Fórum vette át a kezdeményezést, az év végén Václav Havel írót köztársasági elnökké választották. 

1989. augusztus 23-án a Sztálin–Hitler (Molotov–Ribbentrop) paktum 50. évfordulóján a balti országok lakói – több mint kétmillió ember – 600 kilométeres élőláncot alkotva tiltakoztak az egykori paktum ellen, amely a Szovjetunió részévé tette a három államot.

Az egypártrendszerű diktatúrákban kizárólagos uralmat gyakorló politikai formáció. Magyarországon 1948-tól 1956-ig a Magyar Dolgozók pártja (MDP), majd 1956-tól 1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven gyakorolta az egyeduralmat a kommunista elit Magyarországon. 

Az 1945-ben kormányzó erővé váló Magyar Kommunista Párt nyíltan a magántulajdon felszámolására törekedett. Kezdetben csak a nagyobb vállalatokat, bankokat, bányákat, közüzemeket érintette az államosítás, később minden magántulajdont – például a paraszti kisbirtokokat is – ellenszolgáltatás nélkül elvették jogos tulajdonosaiktól. 

1989-ben alapított politikai párt, amely az 1990-es első szabad országgyűlési választásokon egy képviselői mandátumot szerzett. 

A szovjet vezetés 1979 decemberében döntött az afganisztáni intervenció mellett. A háború célja a szovjet biztonsági igények kielégítése volt, de a propaganda „felszabadító háborúként” mutatta be a konfliktust. A tíz évig tartó háború végül a „Szovjetunió Vietnámjává” vált, s hozzájárult bukásához.