„Az Antall-kormány szerdán megtartott rendkívüli ülésén törvényjavaslatot fogadott el a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről” – adta hírül a Pesti Hírlap 1990. december 13-án. Habár a cikk – mint minden más napilap esetében – úgynevezett „mínuszos hírként”, a második oldal alsó harmadában volt eldugva, mondanivalója azonban, mint később kiderült, komoly mérföldkő volt a kommunizmusban elnyomott egyházak kártalanítási folyamatában és a hitélet szabadságának megteremtésében. 

Előző írásunkban Todor Zsivkov bukásának körülményeit és a megkésve szerveződő bolgár ellenzéki mozgalom kezdeti lépéseit elemeztük, a folytatásban a Bulgáriában lezajlott kerekasztal-tárgyalások folyamait mutatjuk be.

Bulgáriában a rendszerváltoztatás különös módon ment végbe, amelyet –összehasonlítva a többi közép- és kelet-európai országban lezajlott változásokkal – jó néhány helyi sajátosság jellemzett.

„Az ország története sem más, mint kórtörténet.” – énekelte a tragikus sorsú orosz színész, dalszerző Vlagyimir Viszockij egyik művében. Ha valaki az 1970-es évek végén, de még inkább az 1980-as évek első felében vetett egy pillantást a Szovjetunióra és vezetőinek állapotára, valóban lesújtó képet kapott. A birodalom elerőtlenedésével párhuzamosan, a pártvezetők is agonizáltak. Állapotuk összeforrott, ami előrevetítette a biztos bukás bekövetkezését.

Térségünkben a rendszerváltoztatások során másfél év leforgása alatt lezajlottak a hosszú idő óta először megrendezett szabad választások, amelyek keretében a térségben élők szabadságvágya felülírta a bipoláris világrendet.

Vidéken is az egyetemisták képezték a Fidesz alapját. Már az 1980-as évek közepén elkezdték megszervezni magukat a kommunista hatalommal szemben – mesélte Mikes Éva. A rendszerváltoztató politikus, a pécsi Fidesz egyik alapítója elmondta, az SZDSZ és a Fidesz közötti ellentétek már az 1980-as években megmutatkoztak, így nem volt meglepő, hogy hamar különváltak a két rendszerváltoztató párt útjai. Beszélt arról is, Pécs a rendszerváltoztatás előtt lényegesen nagyobb gazdasági súllyal bírt, mint jelenleg, aminek egyik oka a délszláv háború közelsége volt, ami miatt a befektetők nem mertek beruházni.