Harminc év távlatából az 1989-es esztendőre úgy emlékszünk, mint a „csodák évére”. Magyarországon emberek százezrei vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a diktatúra és a szovjet megszállás ellen; szabadságot és függetlenséget követelve fogott össze – ha csak rövid időre is – a demokratikus ellenzék. A rendszer alapjai megroppantak, majd 1990-ben az állampolgárok fél évszázad elteltével újra szabadon dönthettek a jövőjükről. A voksolást megelőző hónapokban kortesbeszédek tucatjait hallhatták, politikai szimbólumok színes kavalkádját láthatták a televízió nézői, a már a 80-as években megszokott formanyelvet hordozó reklámfilmekben. A Derrick film epizódjai előtt a „csókolom, Ági van?” mondatot felváltotta „a hallgass a szívedre” szlogen.