Harminc éve, 1990. augusztus 3-án választották köztársasági elnökké Göncz Árpádot, aki így a rendszerváltoztatás utáni szabad Magyarország első államfője lett. Ezzel a rendszerváltoztatás újabb, rendkívül fontos mérföldkövéhez érkezett el Magyarország.

„Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?” 1990. július 29-én, vasárnap erre az ügydöntő kérdésre kellett (volna) választ adnia a magyar polgároknak. De miért kellett ugyanabban az ügyben egy éven belül kétszer is népszavazást kiírni? Hiszen a magyar választók 1989. november 26-án, az ún. „négyigenes” népszavazáson egyszer már döntést hoztak az elnökválasztás kérdésében, a választás jogát az Országgyűlés jogkörébe vonva. 

Július 24-én, pénteken 17.00 órai kezdettel megtartották a 30 éve szabadon című kiállítás megnyitóját a komáromi Limes Galériában.

A csodák évéről, az 1989-es eseményekről szól az a 30 éve szabadon címet viselő vándorkiállítás, amely szerdán Békéscsabára érkezett, és két héten keresztül, augusztus 5-ig tekinthető meg a Szent István téren.

Nemzetközi vándorkiállítás nyílt hétfőn Debrecenben a Kossuth téren. A programot a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából hozták létre, „30 éve szabadon címmel”, és július 27-ig tekinthető meg. A tizenhárom tablóból álló tárlat öt nagy egységen keresztül, kronologikus sorrendben mutatja be, hogyan jutott el Magyarország a kommunista diktatúrától a rendszerváltozásig. Emellett fényképekkel és idézetekkel ismerteti azt a rendszert, amely az 1989– 1990-es széteséséig megfosztotta a kelet-európai országokat a szabadságuktól.